Chihiro, Paprika, Akira – ikonikus anime filmek, amik feltették a műfajt a térképre

A Chihiro nem véletlenül kerül rá minden hasonló listára: a Mijazaki által írt és rendezett filmklasszikus az első és máig az egyetlen kézzel rajzolt, nem angol nyelvű alkotás, amely elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat. A film a tízéves Chihiro történetét meséli el, aki a szellemek fürdőjébe tévedve igyekszik megmenteni disznóvá változtatott szüleit, miközben megismerkedik ennek a furcsa világnak lakóival, és szépen lassan megtalálja önmagát.

A szintén a Studio Ghibli által készített, Takahata Iszao rendezésében megjelent film a háborúellenes filmek körében is kimagasló: 1945-ben, a második világháború utolsó hónapjaiban játszódik a japán Kóbe városában, a történet pedig egy elárvult testvérpár életben maradásért folytatott, kétségbeesett harcát meséli el. A film Noszaka Akijuki regénye alapján készült, aki saját tapasztalatait írta meg, így nem véletlenül ismert a legemberibb és legmélyebb anime filmként is.

Mijazaki egyik első elsöprő sikert hozó filmje egyrészt megalapozta az író rendező karrierjét, másrészt olyan, Mijazakit azóta is foglalkoztató témákat vetett fel, mint az ember és a természet viszonya vagy a háborúk kegyetlensége. „Az anime válasza a Dűnére”-ként is hivatkozott film a civilizáció pusztulása után játszódik, ahol egy fiatal hercegnőre hárul, hogy megakadályozza a mérgező dzsungel és a benne élő óriásrovarok elpusztítását.  Az sem lehet véletlen, hogy A fiú és a szürke gém készítéséről szóló dokumentumfilm végén a rendező ehhez a filmhez tér vissza. Érkezhet a folytatás?

Bár először nem teljesített jól a mozikban, később hatalmas rajongótábor épült a Páncélba zárt szellem körül, a sci-fi műfaj egyik fontos mérföldköve és kultuszfilm lett – a Wachowski testvéreket például többek között ez a film inspirálta a Mátrix vizualitásának megteremtésekor. Az Osii Mamoru rendezésében megjelent történet 2029 technológiailag szuperfejlett Japánjában játszódik, ahol egy kiborg őrmester és csapata igyekszik megakadályozni a Bábmester néven ismert hackert, aki képes átvenni az uralmat mások agya felett, és az ország jövőjét fenyegeti.

Kon Szatosi klasszikusa, a Paprika nemcsak elképesztő történetével és vizualitásával írta be magát a filmtörténetbe, hanem azzal a jó pár részletével is, amelyet a négy évvel később mozikba kerülő Eredet valószínűleg innen kölcsönzött: a találmány, ami lehetővé teszi más emberek álmainak látogatását, az álmokban akciózó nyomozó, illetve egy konkrét jelenet is, a Nolannél ikonikussá vált forgó-folyosós harcjelenet.

Nem túl idilli jövőképet vázol fel a harmadik világháború után újjáépült, gengszterbandák uralta Neo Tokióban játszódó Akira, Otomo Katsuhiro filmje. Az azonos című manga alapján készült sztori szerint Tetsuo különleges és veszélyes képességekre tesz szert, miután egy fegyveres banda elrabolja és kísérleteket hajt végre rajta. Sokak szerint a legmeghatározóbb és legikonikusabb japán animáció, ami nem mellesleg a cyberpunk műfaj úttörője is volt.

Ez a japán-amerikai animációs film kicsit kilóg a sorból, merthogy nem egy alkotó egészestés története: a tudományos fantasztikus antológia összesen hat rendező kilenc rövid történetéből áll össze, melyek a Mátrix-filmekből megismert világot mutatják be. Hogyan alakult ki a mesterséges intelligencia, hogyan fordultak a gépek alkotóik ellen, és hogyan bukott el az emberiség? A film természetesen Mátrix-trilógiához kapcsolódva instant klasszikus lett.

A Szépség és a Szörnyeteg által inspirált film már egy nagyon mai történet a közösségi média korában való felnövésről, a virtuális valóság kínálta lehetőségekről és annak hátulütőiről. Az Oscar-jelölt Hosoda Mamoru rendezésében megjelent filmben egy Suzu nevű vidéki fiatal lány belép az U nevű virtuális világba, hogy megalkossa Belle nevű alteregóját, aki aztán világszerte ismert énekesnő lesz ebben az internetes valóságban.

A Sinkai Makoto által írt és rendezett film Japánban nem csak hatalmas kasszasiker volt, de nagy lépés a nem Mijazaki és nem Ghibli filmkészítés számára is, mostanra pedig világszerte nagy népszerűségnek örvend. Egyrészt a rendezőre jellemző valósághű ábrázolás és lenyűgöző tájképek, másrészt a csavaros történet miatt, melyben egy japán kisvárosban élő tinilány, Mitsuha és egy tokiói fiú, Taki egyszer csak elkezdenek egy-egy napra testet cserélni, furábbnál furább helyzetekbe sodorva egymást, hogy aztán egy időn és téren átívelő megkapó kapcsolat bontakozzon ki közöttük.

A vörös teknős az első film volt, amelyet a Ghibli stúdió Mijazaki nyugdíjba vonulása után készített. Rögtön egy külföldi rendezőt, a holland Michael Dudok de Witet bízták meg az elkészítésével. A lenyűgöző látványvilágú és hol végtelenül szomorú, hol egészen felemelő film annak ellenére lebilincselő, hogy nem beszélnek benne, hiszen egy hajótörött férfi és egy óriásteknős történetét meséli el.