Az évek során folyamatosan változtak a fővárosunk kerületeinek határai, jelenleg 23 kerületből áll Budapest.
A lista elemeit (bejelentkezés után) a mellettük található nyilakkal vagy drag&drop módszerrel tudod rendezni. Ha véglegesnek érzed a rangsorod, nyomj a Mentés gombra.
Budapest XII. kerülete (összefoglaló nevén a Hegyvidék) a város budai oldalának középső, főképp hegyvidéki területein (a Budai-hegységmagaslatain) fekszik. Területe már az őskorban lakott volt. Jelentős részeit erdő borítja, melynek köszönhetően a középkorban az uralkodók közkedvelt vadászterületévé vált: itt alapította meg Mátyás király híres vadasparkját.
Buda északi részén terül el, északon és északkeleten a III. kerület, keleten a Duna folyam, azáltal a XIII. kerület és az V. kerület, délen az I. kerület és a XII. kerület határolja, míg nyugaton szomszédai Budakeszi, Nagykovácsi és Remeteszőlős, északnyugaton pedig Solymár.
Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Soroksári-Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. A kerület fontos intézménye a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, melyet 1980-ban adtak át.
Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik. Északon a II. kerület, nyugaton a XII. kerület, délen a XI. kerület, míg keleten a Duna által az V. kerület határolja.
Budapest XI. kerülete (1934–1950 között Szentimreváros, 2005 óta hivatalosan Újbuda) a főváros legnépesebb kerülete. A változatos domborzatú és arculatú dél-budai kerület közlekedési értelemben a főváros nyugati kapuja. Az addig jobbára mezőgazdasági jellegű, I. kerülethez tartozó területen a 19. század végétől kezdve rohamosan növekedett a népesség, így 1930-ban rendelet született az új kerület létrehozásáról.
Budapest XXII. kerülete Budapest délnyugati részén, a Duna jobb partján fekvő kerület. A kerületi önkormányzat által megállapított hivatalos elnevezése Budafok-Tétény.
Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai.
Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is.
Budapest XVIII. kerülete 1950. január 1-jén alakult két fő részből, Pestszentlőrincből (németül Sankt Lorenz) és Pestszentimréből (németül Sankt Emmerick).
Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található. Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neve Lerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb).
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
Budapest XIII. kerülete (1938 és 1945 között Magdolnaváros) Budapest főváros egyik kerülete a pesti oldalon. A legtöbb kerülettől eltérően nincs általános elnevezése, Angyalföld, Göncz Árpád városközpont, Újlipótváros, Vizafogó városrészekből és a Népsziget déli részéből áll.
Budapest VII. kerülete Budapest legkisebb területű, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete. Hagyományos elnevezése: Erzsébetváros. A kerület 2010-ben elnyerte az Értékgazdag Település címet.
Budapest XVI. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal keleti részén fekvő kerületek egyike. Északkeleten Csömör, keleten Nagytarcsa, délkeleten a XVII. kerület, délnyugaton a X. kerület, nyugaton a XIV. kerület, míg északnyugaton a XV. kerület határolja.
Budapest VI. kerülete Budapest kerületei közül a második legkisebb területű. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Terézváros.
A kerületet 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor úgy alakították ki, hogy az addig önálló Újpest városa mellett ide került az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek is. Bár Budapestnek a bővítés előtt már 14 kerülete volt, a IV. sorszámot az újonnan a városhoz csatolt Újpest azért kaphatta meg, mert az átszervezés során az addigi IV. és V. kerületet összevonták, így a IV. szám felszabadult, az új kerületeket pedig a korábbi hagyománynak megfelelően északon kezdve az óramutató járásának megfelelő sorrendben sorszámozták. A IV. kerület eredetileg a Belváros volt, amelyet Lipótvárossal vontak össze
Budapest XVII. kerülete (összefoglaló nevén Rákosmente) a Duna bal partján, a főváros keleti részén fekvő városrész. Budapest legnagyobb méretű kerülete, területe 54,82 km², és közel 90 ezer ember otthona, így a főváros hetedik legnépesebb kerülete. A jellegükben eltérő, de egymáshoz mégis szorosan kötődő településrészeket 1950-ben csatolták a fővároshoz a Nagy-Budapest terv részeként.
Budapest IX. kerülete az egyik pesti kerület. Összefoglaló történelmi neve Ferencváros, a kerületi önkormányzat is ezt használja. A városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta ezt a nevet.
Budapest VIII. kerülete Budapest egyik, a pesti oldalon fekvő kerülete. Hagyományos elnevezése, amelyet a kerületi önkormányzat is használ: Józsefváros.
A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évekkörül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik.
Budapest XIX. kerülete – Kispest 1950. január 1-jével jött létre az addig önálló megyei városból, Kispestből, melyet akkor számos más Budapest környéki településsel együtt Budapesthez csatoltak.
Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya (németül: Steinbruch) a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület. A sík terület városképéből kiemelkedik a Szent László-templom Zsolnay-kerámiával fedett tornya. A lakótelepek mellett kertvárosias és szerény külvárosias részek egyaránt megtalálhatók a kerületben.
Budapest XXI. kerülete: másik nevén Csepel, a főváros egyik legváltozatosabb területe, amely egyaránt rendelkezik kertvárosias, falusias, vízparti, illetve lakótelepi és ipari városrészekkel. Az egyetlen kerület, amely a Csepel-szigeten fekszik, így nem tartozik a történelmi Budához és Pesthez sem.
Budapest XXIII. kerülete – Soroksár (németül: Markt) a magyar főváros legfiatalabb kerülete; 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.
Bizonyos pároknál ártalmatlannak beállított flörtök, levelezések vagy egy mély beszélgetés is számíthat megcsalásnak, míg másoknál – ha az közös megegyezésen alapul – a fizikai együttlét sem akadály. Olyan történeteket hoztunk, mikor ezek határozottan akadályt jelentettek.
Vannak olyan ételek, amikről az év nagyobb felében szinte megfeledkezünk, de amint kitör a nyár, a tányérunk állandó vendégeivé válnak.
Ma már egy zenésznek nem kell igazán értenie a zeneszerzéshez, szövegíráshoz, vagy éppen nem is kell hangszeren játszania. Ám mégis vannak olyan együttesek, akik mögött egyetlen, igen tehetséges előadó áll, ő pedig egy dal elkészítésének minden részletét irányítja.
Nagyon színes repertoárból válogathatunk, ha musicalekről van szó, talán a legismertebbeket már láttuk is a színpadon vagy film formájában. Ugyanakkor még rengeteg zenés kincsre lelhetünk a jól ismertek mellett is.
Ha igazán szeretnél elvegyülni utazásod során a helyi gasztronómiában, akkor edd és idd azt, amit a helyiek. Gyakran a közhelyes italokat kérjük ki a bárokban, pedig a helyiek kedvencei sokkal izgalmasabbak, csak győzzük tartani az iramot.
Országonként mutatunk egyet-egyet a legszebb székesegyházak közül.
Azokat a magyar orvosokat szedtük össze, akik a leggyakrabban szerepelnek a nyilvánosság előtt.
