Még nem regisztráltam

Kult

A tanú, Az ötödik pecsét, István, a király – a legjobb történelmi vonatkozású magyar filmek

Anna Csákó

A teljesség igénye nélkül olyan történelmi vonatkozású magyar filmeket hoztunk, amelyek még az előző évezredben készültek.

Neked melyik a kedvenced?

A lista elemeit (bejelentkezés után) a mellettük található nyilakkal vagy drag&drop módszerrel tudod rendezni. Ha véglegesnek érzed a rangsorod, nyomj a Mentés gombra.

22 szavazat.

Az ötödik pecsét (1976)

A magyar filmművészet egyik, ha nem a legkiemelkedőbb darabját Fábri Zoltán rendezte Sánta Ferenc regénye alapján. A történet 1944 telén játszódik: egy kocsmai asztaltársaság moralizálását hallgathatjuk, akik másnap a nyilasok börtönében találják magukat.

A tanú (1969)

A Rákosi-rendszert bemutató kultfilmről nehéz két mondatos összefoglalót írni, így maradjunk annyiban, hogy Bacsó Péter rendezte, Kállai Ferenccel és Őze Lajossal a főszerepben.

Te rongyos élet (1984)

Bacsó Péter a filmhez Déry Sári színésznő életét vette alapul, akinek gróf férjét kitelepítették az országból, azonban a Te rongyos élet – amellett, hogy hűen ábrázolja az 50-es évek Magyarországának falusi világát – egy szatíra, nem pedig életrajzi dráma.

Szegénylegények (1965)

Jancsó Miklós filmje a kiegyezés után játszódik, mikor sorra elfogják és kegyetlenül megbüntetik azokat a férfiakat, akik Rózsa Sándor betyárseregében harcoltak.

Megáll az idő (1982)

A filmet Gothár Péter rendezte a Bereményi Gézával közösen írt forgatókönyvet használva. A történetben a hatvanas évek Magyarországán követhetjük végig néhány fiatal hétköznapjait, akik a a fullasztó rendszer és az azzal megalkuvó idősebb generáció ellen lázadnak.

A napfény íze (1999)

A magyar-osztrák-német-kanadai filmdráma a 19–20. században játszódik, és egy család három generációjának történetét mutatja be az Osztrák–Magyar Monarchiában, Szabó István rendezésében.

Egri csillagok (1968)

Gárdonyi Géza valós történelmi alapokon nyugvó regényét Várkonyi Zoltán vitte filmre a kor színészóriásainak közreműködésével. A történet az 1500-as évek török megszállását dolgozza fel, mikor Eger várát körbeveszik az ellenséges csapatok.

A kőszívű ember fiai (1965)

A kétrészes filmdrámát Várkonyi Zoltán rendezte Jókai Mór azonos című regénye alapján. A cselekmény a reformkor és az 1848–49-es szabadságharc idején mutatja be Nemesdomb főispánjának családját, akik szembefordultak a földesúr végrendeletével.

6:3, avagy, játszd újra Tutti (1999)

A film központi motívuma a legendás angol-magyar meccs, mikor az Aranycsapat 1953. november 25-én 6–3-ra megverte Angliát – a Tímár Péter által rendezett vígjáték azonban elemeli a cselekményt a valóság talajáról.

80 huszár (1978)

A Sára Sándor rendezésében készült filmdráma az 1848–49-es szabadságharc idején játszódik, és azt mutatja be, ahogyan a Lenkey-huszárszázad hazaszökik Lengyelországból.

A koppányi aga testamentuma (1967)

A török hódoltság idején játszódó kalandfilmet Zsurzs Éva vitte vászonra Fekete István azonos című regényének alapján, és az 1500-as évek végvári életébe nyújt betekintést a fordulatokkal teli fiktív történeten keresztül.

István, a király (1984)

Az első magyar királyról és az államalapításról szóló rockopera zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta, és az ősbemutató óta számtalan helyen játszották már, valamint Koltay Gábor rendezésében 1984-ben megfilmesítették.

Egy magyar nábob (1966)

Az Egy magyar nábob és az annak folytatását adó Kárpáthy Zoltán Jókai Mór író, valamint a regényeit megfilmesítő Várkonyi Zoltán filmrendező életművének is fontos darabjai. A reformkorban zajló cselekmény középpontjában egy dúsgazdag arisztokrata, Kárpáthy János élettörténete áll, a film folytatása pedig a fiáról szól.