Halottak napja, halloween, Drakulalátogatás – a legérdekesebb őszi ünnepek a világ egyes pontjain

Bár október 31-én a mexikói gyerekek is jelmezbe bújva gyűjtenek édességet, november 1-én és 2-án különleges halottak napjait tartanak a közép-amerikai országban. A hagyomány több mint háromezer évre, vagyis jóval a Kolumbusz előtti időkre nyúlik vissza. A hiedelem szerint ilyenkor megnyílnak a túlvilág kapui és átengedik az elhunyt szerettek szellemeit, hogy meglátogassák még élő családtagjaikat. Az emberek lakomát készítenek össze elhunyt szeretteik kedvenc ételeiből és italaiból, amit a temetőben fogyasztanak el, és gyakran hagynak ajándékokat a sírokon. Hatalmas fesztiválokat is rendeznek, melyeken a résztvevők koponyamaszkokat viselnek és koponyaformájú édességeket esznek. Bár korábban – sok hagyományhoz hasonlóan – a Día de los Muertos visszaszorult az eldugott, vidéki területekre, az utóbbi időben újra elterjedt és már a nagyvárosokban is ünneplik.

Bár az utóbbi időben Angliában is egyre nagyobb divatja van a halloweennek, de van egy nemzeti ünnep, amit valószínűleg soha nem fog letaszítani a trónról. November 5-én a britek minden évben megünneplik Guy vagy Guido Fawkes és társai 1605-ös, meghiúsult merényletkísérletét I. Jakab király illetve a Lordok Háza ellen. Az összeesküvés leleplezésének megünneplését 1606-ban törvény írta elő, mely 1859-ig volt hatályban, a hagyomány azonban mindmáig fennmaradt. Mivel Fawkesék lőporos hordókkal akarták felrobbantani a parlamentet, ahol az uralkodó és a felsőház ülésezett, az évfordulót mindig hatalmas máglyákkal ünneplik, a gyerekek pedig nem édességet kérnek, amikor bekopogtatnak a szomszédokhoz, hanem aprópénzt: „a penny for the Guy.”

Olaszországban az erős katolikus hagyományoknak megfelelően mindenszentek napját tartanak november 1-én. Az szokások régiónként eltérnek: Szicíliában a holtak szellemei ajándékot hoznak a jó gyerekeknek, míg a szardíniai gyerekek háztól házig járnak és felajánlásokat kérnek az elhunytak családtagjaitól. A római családok elhunyt szeretteik sírjai mellett esznek és isznak, míg Abruzzóban és Trentinóban tökökből faragnak lampionokat.

November első napjaiban a guatemalaiak hatalmas, színes papírsárkányok eregetésével emlékeznek meg elhunyt szeretteikről. Az általában házilag készített, kézzel festett sárkányokat a síroknál engedik fel, a lehető legmagasabbra, így azok az élők és a holtak világa közötti hidat jelenítik meg.

Mivel Japánban nyár közepén tartják az elhunytak, az ősök tiszteletének ünnepét, az obont, november elején, az utóbbi időben, nyugati hatásra egyre többen ünneplik meg a halloweent. A gyerekek helyett azonban a felnőttek öltöznek furábbnál furább jelmezekbe, és nem azért, hogy édességért kilincseljenek, hanem azért, hogy hatalmas partikat tartsanak.

A halloween, ahogy ma ismerjük, Írországban született, ír bevándorlók vitték magukkal a hagyományt az Újvilágba. Gyökerei több mint kétezer évvel ezelőttre, a tél kezdetét ünneplő, pogány Samhain ünnepségre vezethetők vissza. Az egész országban hatalmas fesztiválokat rendeznek, melyek közül a leghíresebbek az eredeti hagyományokat felélesztő Púca fesztivál Meath megyében, illetve a lehető legautentikusabb Derry Halloween Észak-Írországban.

Koreában ősz közepén, a holdnaptár szerinti nyolcadik hónap 14. és 16. napja között, az aratás, betakarítás végével egybekötve ünneplik az ősöket. A családok meglátogatják a településeket, ahonnan származnak, rendbe teszik, megtisztítják szeretteik sírjait, majd nagy lakomákat csapnak.

A földközi-tengeri szigetországban az utóbbi években kezdtek el feléleszteni egy régi hagyományt. Annak idején a tehetősebb polgárok mindenszentek előtt néhány héttel szabadon eresztettek egy disznót egy csengővel a nyakában. A helyiek mindenfélével etették az állatot, majd az ünnep napján elfogták, leölték, megsütötték, majd az egész közösség együtt lakomázott, hogy a szegények is jóllakhassanak.

A kambodzsai halottak napja a Pchum Ben egy tizenöt napos ünnepi időszak csúcspontja a Khmer naptár tizedik hónapjának tizenötödik napján. Az emberek összejönnek, együtt mennek a buddhista szentélyekbe, ahol ételt, jellemzően banánlevélbe göngyölt, édes rizsételeket és virágkosarakat adnak a szerzeteseknek és hét generációig visszamenően imádkoznak elhunyt családtagjaikért. A kambodzsaiak ebben az időszakban az időseket is ünneplik.

Sokan választják a mindenszentek, illetve a halottak napja körüli időszakot, amikor a leginkább átjárható az élők birodalma és a túlvilág közötti határ arra, hogy meglátogassák a Drakulaként elhíresült Vlad Tepes törcsvári kastélyát Erdélyben. A történészek vitatják, mi igaz és mi csupán legenda az embereket karóba húzó, könyörtelen, vérivó fejedelem történetéből, aki Bram Stoker legendás Drakula grófját ihlette, ez azonban csöppet sem zavarja a turistákat, és persze a helyieket sem, akik virágzó turisztikai iparágat építettek a vámpírmitológiára.