Kolbászok, szalámik, halászlevek – gasztrohungarikumok, avagy Magyarország csúcsteljesítményei

Vagyis az örökség recept birtokában megalkotható részei, úgy mint: Újházi-tyúkhúsleves, Kárpáti fogas, Somlói galuska, Rákóczi-túrós.

Egy ideig titok övezte Dobos C. József cukrász remekét, de mára egyértelmű a meghatározás: „kör alakú torta, amelyben öt egyenlő vastagságú doboslap között doboskrém található. A dobostorta tetejét az aranybarnára karamellizált cukorral készített dobostető alkotja”.

A kolbászok mellett szalámiból is egyedit alkotunk, köszönhetően XIX. század végén fejlesztett titkos Pick receptnek.

Noha a gulyáslevesnek is létezik törvényben leírt elkészítési módja, ha attól kicsit eltérünk, akkor is minden magyar pontosan fogja tudni, mit eszik épp.

A halászlevek közti különbség a térségen kívül azok elkészítési módjában is keresendő: a tiszai esetén fehérhúsú halakból és többek közt pontyfejből készül az alaplé, majd ahhoz jön az ételre jellemző fűszerezés és a ponty szeletek.

2018-ban a kürtőskalács bekerült egy a világ 500 legjobb helyi specialitását számláló gyűjteményébe – csak épp Prágából. Ez ne zavarjon össze minket: Gvadányi Józsefnek köszönhetően eredetileg hazánkból került Csehországba a hungarikum.

A hungarikumok bemutatására létrejött oldal szerint igazi bükkfával, igazi füstön füstölt kolbász, melynek igazi receptjét Balogh József és Stéberl András ültette át nagyüzemi gyártásba.

Örök vita, hogy csabai, gyulai vagy debreceni. Eldönteni nem fogjuk, de a hamisítatlan, házi ízek szerelmeseinek receptet is mutatunk, aminek elkészítésével egyszer talán ti is válhattok kolbászkirállyá vagy királynővé.

Czifray István 1800-as években kiadott szakácskönyvében „Posonyi finom mákos kaláts”-ként szerepel az időnként dióval töltött, és elnevezésétől függetlenül hungarikumnak minősülő sütemény.

Három különböző fajta kolbászt is Magyarország csúcsteljesítményei közé sorolunk, ráadásul a debreceni esetén négy alfajt is ér megkülönböztetni, amelyek a következők:

• csak marhából,
• csak mangalicából,
• kóser eljárással vágott marhából vagy bárányból,
• illetve 30 százalék marhából és 70 százalék mangalicából vagy hússertésből.

A Pickhez hasonlóan ennek is a XIX. századból eredeztethető a receptje, Herz Ármin szalámigyáros munkásságát dicsérve.

A hungarikumtörvényben a fenti megnevezés található, így mi is ezt alkalmazzuk. A hízott jelző a libák egészségestől eltérő méretére utal, ami pedig az állatok mesterséges etetésének (szakszóval: kényszertömésének) köszönhető.

Bár a Nagykunság az Alföld jelentős állattartó közege volt, a hungarikumokat felsoroltató weboldali szerint a karcagi ezen belül is archaikusnak számít – így elnevezése is inkább elkészítési módot, semmint a helységet jelöli. Magyarán egy akkora üstben készítik az ételt, melyben a birka összes húsa elfér.

Aki kóstolt már jó bajai halászlét, az akár ölre is menne, ha nem a törvénnyel védett minőséget kapná.