Süsütől a komor kommunista apukáig – a 90 éves Bodrogi Gyula 9 emlékezetes filmszerepe

Nincs szerep, amely jobban összeforrt volna Bodrogi jellegzetes orgánumával, mint Süsüé. A sárkányszempontból túl kevés fejjel rendelkező, emiatt kiközösített zöld lény elképzelhetetlen a színész hangja nélkül. A Süsüről szokás azt gondolni, hogy hungarikum, amelyet Csukás István talált ki, ám valójában a szerb Miroslav Nastosijevic rádiójátékáról van szó, amelynek már a magyar változatában is Bodrogi adta a sárkány hangját.

Bodrogi sok vidám vagy bohókás szerepe között meg-megbújik egy-két negatív karakter is, például a Szerencsés Dánielben alakított édesapa, a kegyvesztett kommunista, aki minden bizonnyal a színész egyik legkevésbé szerethető karaktere. Sándor Pál ikonikus színészekkel telezsúfolt filmje az 1956-os forradalom utáni kivándorlási hullámról szól, és az örök kérdésről: menni vagy maradni?

A Linda a nyolcvanas évek egészen szürreális, mégis végtelenül szórakoztató képződménye volt, a karatés rendőrlány története az évtized egyik slágersorozata lett. Bodrogi ebben Linda apját játssza, egy bohókás színészt, akinek komoly fenntartásai vannak lánya karrierválasztásával kapcsolatban.

A Csak semmi pánikban Bujtor István és Kern András Ötvös Csöpiként és Kardos dokiként próbálja már nem először megidézni magyar viszonylatok közt a Piedone-filmeket. Bodrogi a magyar komédiás hagyományokban oly népszerű karaktert alakítja: a kapatos, inkompetens, de szórakoztató hadnagyot, aki tökéletes kontrasztul szolgál a méreteiben, szellemi és fizikai képességeiben is bőven fölémagasodó Ötvös Csöpi mellett.

Fábri Zoltán húsz órába sűrítette a második világháborút követő húsz év magyar valóságát. Sánta Ferenc könyvét adaptálva megalkotta a magyar filmes új hullám egyik legfontosabb sarokkövét, amelyben egy kis vidéki faluban eldördül egy fegyver, mégsem egy bűnügyi nyomozást látunk, inkább a kimondatlan traumák feltárását – a Rákosi-korszakét és ’56-ét.

Szász Péter filmjét az akkori újságcikkek rögtön a Régi idők focijához hasonlították, a történet ugyanis Ivicz Istvánról (Kállai Ferenc), a végtelenül becsületes futballbíróról és két partjelzőjéről, a nőcsábász Gadácsiról (Andor Tamás) és a svindler Fedákról (Bodrogi) szól, akik hétvégente vidéki meccseket vezetnek és arról álmodnak, hogy egyszer majd ír róluk a Népsport.

Koltai Róbert 2004-ben bemutatott filmjében csak az nem szerepelt, aki nem akart: pont Bodrogi maradt volna ki? A színész-rendező Dodó és Naftalin, a két bohóc-testvérpár évtizedeken átívelő, keserédes történetét meséli el, s bár Bodrogi mindössze pár percre tűnik fel, ennyi idő alatt is beleég a néző agyába, ahogy tetőtől talpig bohócjelmezben megver egy gyereket, majd elénekli a film főcímdalát, a Dés László által szerzett A bohóc a királyt.

Egyik első főszerepét a Wiedermann Károly által rendezett Házasságból elégséges című vígjátékban kapta, ami azért is különleges az életművében, mert a fiatal házasok csetlés-botlását bemutató történetben akkori felesége, Törőcsik Mari volt a partnere, akinek ráadásul előző férje épp a rendező volt. Szöszi és Árpi tizennyolc évesen kötnek házasságot, meg is gyűlik a bajuk a felnőttködéssel és a házas élettel, de azért végül becsületes romkom karakterekhez híven megtalálják az összhangot.

Keleti Márton a magyar filmtörténet megkerülhetetlen rendezője, legendás játékfilmje, a Hattyúdal egyszerre mély és szórakoztató. Hiába tragikus a roskadozó házikóban éldegélő csavargóbanda sorsa, a film könnyed humorral meséli el a történetüket. Az ikonikus betétdalokat, köztük a híres Villa Negra románcát Garai Gábor írta, és a filmben Bodrogi is megmutathatta énektudását.