Saul fia, Semmelweis, Most vagy soha! – az elmúlt tíz év történelmi vonatkozású magyar filmjei

Száz Attila filmjének forgatókönyvét Köbli Norbert írta a szovjetek által málenkij robotra elhurcolt áldozatok személyes visszaemlékezési alapján. A 2017-es lágerfilm főszereplője, Gera Marina megnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Nemzetközi Emmy-gálán.

Szász Attila filmje egy 1914-ben meggyilkolt prostituált, Mágnás Elza utolsó néhány napját mutatja be, azonban a film több ponton is eltér az alapjául szolgáló eredeti történettől.

Nemes Jeles László filmje 1944-ben játszódik Auschwitz-Birkenauban, ahol egy fiktív főszereplő másfél napját kísérhetjük végig, akinek egyetlen célja, hogy eltemettesse a fiát. A film számos díjat nyert, beleértve a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat 2016-ban.

Két holokauszt-túlélő drámáját és emberi kapcsolatát mutatja be Tóth Barnabás filmje: egy 16 éves lányét, aki a szüleit veszítette el a koncentrációs táborban, és egy 42 éves orvosét, aki a feleségét és a fiát gyászolja.

A Semmelweis Ignácról szóló életrajzi drámát Koltai Lajos rendezte, amelyben a magyar orvos és a bécsi szülészeti klinikán a gyermekágyi lázzal szemben folytatott harca kerül előtérbe.

A 2016-ban bemutatott pszicho-thriller az 1950-es évek végén és a ’60-as évek elején játszódik Martfűn, és egy valós eseményeken alapuló gyilkosságsorozatot dolgoz fel.

Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével Herendi Gábor rendezése a magyar csodakanca, Kincsem történetét veszi alapul, és bár az alkotás történelmileg hű marad a XIX. század végi Magyarországhoz, sok fiktív elemet tartalmaz.

Az első világháború előtti boldog békeidőkbe repít vissza Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje. Egy árvaházban nevelkedett lány Budapestre utazik, ahol lassanként felfedezi a múltját.

Szász János és Bodzsár Márk forgatókönyve igaz történeten alapul, mikor egy kegyvesztett csendőrtiszt a korábban prostituáltként dolgozó barátnőjével együtt egy faluba menekül, ahol mindketten munkát kapnak Kudelka Ferenc hentestől.

A megtörtént események ihlette, Bergendy Péter rendezésében bemutatott történelmi thriller 1956 novemberében játszódik, amikor a belügyminisztérium munkatársai egy bankrabló segítségét kérik, hogy sikerüljön kinyitniuk a trezort, ahol fontos iratokat rejtenek.

A Rákay-filmként is emlegetett, minden idők legdrágább magyar filmjének számító alkotás az 1948. március 15-i eseményeket hivatott bemutatni – az más kérdés, hogy mekkora sikerrel.

A kalandfilm a Hadik András katonatiszt vezette huszárcsapat sikeres akcióját mutatja be valós történelmi események alapján, mikor 1757-ben a magyarok megsarcolták Berlint, az akkori Porosz Királyság fővárosát.