A legizgalmasabb Forma-1-es versenypályák

A miniállam belvárosában kialakított versenypálya a legkülönlegesebbek közé tartozik, egyebek mellett a híres kaszinó előtti kanyar, valamint a hosszú alagút miatt. Sokáig a monacói volt az egyetlen utcai helyszín. Már 1929 óta tartanak autóversenyeket, a Forma-1 pedig 1950-ben debütált a hercegségben. A legtöbb győzelmet (hatot) Ayrton Senna szerezte, míg a konstruktőrök eredményességi rangsorát a McLaren vezeti 15 elsőséggel. Érdekesség, hogy a Fairmont Hotel előtti hajtűkanyar a leglassabb az összes versenypálya minden fordulóját beleértve.

1973 óta rendeznek itt futamokat, 1990 óta pedig megszakítás nélkül Interlagos ad helyet a Brazil Nagydíjnak. Hosszú időn keresztül a Sao Paulo közelében található pályán tartották a Forma-1-es évad zárófutamait, amitől különös feszültsége és hagyománya lett ezeknek a versenyeknek. A nagy hőség, valamint az, hogy az óramutató járásával ellentétesen kell haladni, megnehezíti a pilóták dolgát.

A belga Ardennekben található pálya a leghosszabb az összes Forma-1-es versenyhelyszín közül, több, mint 7 kilométert kell megtenniük a pilótáknak egy körben. Megszakításokkal 1950 óta szerepel az elsőszámú autóverseny-sorozat repertoárjában: 1969-ben például azért nem rendezhettek itt verseny, mert a pályát túl gyorsnak ítélték. Viszont 1985 óta mindössze két évben nem volt Belga Nagydíj Spa-Francorchamps-ban.

A szingapúri az évad egyik legnehezebb nagydíja, hiszen elképesztő a hőség és a páratartalom, a menetirány az óramutató járásával ellentétes, ami külön felkészülést igényel a versenyzőktől, valamint az utcai pályákhoz képest hosszú, és technikailag komoly kihívást jelent. Érdekesség, hogy a pálya egyik szakasza a főlelátó fölött halad át, illetve az sem hétköznapi, hogy az exkluzív élményre vágyó szurkolók óriáskerékről is nézhetik a futamot.

„Nem lesz több angol nagydíj!” – kiabálta Palik László, amikor 2003-ban egy ír katolikus pap a verseny elleni tiltakozásképpen befutott a pályára. Szerencsére nem lett igaza a kommentátornak: 1950 óta minden évben megrendezik a Brit Nagydíjat, 1987 óta pedig megszakítás nélkül Silverstone-ban.

Bernie Eclestone, a Forma-1-es csapatok szövetségének akkori elnöke az 1980-as évek elején elhatározta, hogy a vasfüggöny mögé is szeretne verseny hozni. Akkor a Szovjetunió és Jugoszlávia előtt Magyarországra esett a választás, ekkor kezdték el építeni a mogyoródi versenypályát. A Magyar Nagydíj 1986 óta folyamatosan szerepel a Forma-1 versenynaptárában. A legtöbb elsőséget, szám szerint nyolcat, a brit Lewis Hamilton tudhatja magáénak, a konstruktőrök közül pedig a McLaren a legeredményesebb 10 győzelemmel.

A sebesség templomaként is becézett olasz pálya kevésbé technikás, sokkal inkább a gyorsaság dominál. 1950 óta egyetlen év kimaradásával – pályaépítés miatt – minden szezonban rendeztek versenyt Monzában. A legtöbb győzelmet a pályacsúcsot is tartó brit Lewis Hamilton és a német legenda, Michael Schumacher aratta, a csapatok közül pedig kiemelkedik a Ferrari 20 elsőséggel.

A bakui az egyik leghosszabb versenypálya, valamivel több, mint 6 kilométeres egy kör. Az azeri nagydíj 2017 óta szerepel a Forma-1 programjában, amelyet még egyik versenyző sem tudott megnyerni kétszer. A pályát a híres német tervező Hermann Tilke elképzelései alapján építették.

Ugyan 2020-ban rendeztek itt utoljára futamot, és korábban sem szerepelt minden évben a versenynaptárban, mégis az egyik legismertebb pálya. A szomorú események sajnos nem kerülték el a Nürburgringet: 1976-ban ezen a pályán szenvedett balesetet a sportág osztrák ikonja, Niki Lauda. A szerencsétlenség miatt átépítettek egy szakaszt, de továbbra is a legnehezebbek és a legveszélyesebbek között tartják számon a Rajna-vidéki pályát.

A Szaúd-arábiai Nagydíj először 2021-ben került be a Forma-1 versenynaptárába. A dzsiddai a leghosszabb és a leggyorsabb utcai pálya, amelyen este rendezik a versenyeket. A tervek szerint a szaúdi nagydíjat a Rijád mellett épülő új komplexumba helyezik majd át, azonban az nem készült el időre, így 2023-ban még itt tartották a futamot.