Mítoszok a karácsonyról, amik nem igazak

A háromkirályok elnevezés a legrosszabb „róluk”. De kezdjük az elején: a Biblia említi őket, Máté 2,1:

Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe.

A Szentírás nem említi, hogy hárman lettek volna, az a három ajándékból, az aranyból (a királyság jelképe), a tömjénből (az istenségnek kijáró hódolat jele) és a mirhából (a halotti kenet része, utalva Jézus későbbi szenvedéseire) levont következtetés lehet. Így hát a nevüket sem tudhatjuk, a 9. századból származik az első írásos jele, hogy így nevezték őket.

A napkeleti bölcsek már pontosabb megfogalmazás, de egyébként vannak nyelvek, ahol mágusként nevezik őket.

Az egyik legtöbbször hangoztatott „tény”, hogy a Coca-Cola öltöztette fel a Mikulást/Santa Claust/Télapót pirosba. A véleményt hangoztatók gyakran azt is hozzáteszik magyarázatként a Mikulással kapcsolatban, hogy eredetileg lila, pontosabban püspöklila ruhát viselt, hiszen ő mürai Szent Miklós püspök népies alakja, csak a kólagyár reklámjai miatt öltözött át pirosba.

Nem igazán van ez így. Már a 19. század elejétől általában vörös ruhában ábrázolták a Mikulást, a Coca-Cola pedig 1933-ban kezdte el reklámjaiban használni a figuráját, igaz, a mai képünkre nagy befolyással lehet a vállalat, de ugyanennyire Thomas Nast karikaturista 1870-es években készült képei is.

Dal, de nem karácsonyi, hanem hálaadás napi. 1857-ben írta az amerikai James Pierpont, eredeti címe, nem is a magyarul Száncsengőnek, vagy Csengőszónak fordított Jingle Bells, hanem egy másik sor, a One Horse Open Sleigh. Illetve nem a karácsonyról szól, hanem a hálaadásról, a téli mulatságról általában és a vidámságról.

Ráadásul az első refrén utáni versszaka már elég pikáns is, vélhetően ezért nem is szokás azt már énekelni.

Bár Jézus talán nem karácsonykor született, arra sincs döntő bizonyíték, hogy máskor. Számítások jutottak májusi, áprilisi, márciusi időpontra is. Mint ahogy az évet is rosszul számolhatták ki.

Az ókori rómaiak szaturnáliája, vagyis Szaturnusz isten ünneplése a „modern” karácsony – állítják egyesek. Csakhogy a szaturnália a téli napforduló ünnepsége volt, ami december 17-től december 23-ig tartott. Bár a Sol Invictus, a Legyőzhetetlen nap december 25-ére esett, de i.sz. 274-ig nem is ünnepelték. Hogy a kettőnek ettől függetlenül van egymáshoz köze, nem bizonyított.

Akár. Csakhogy nem biztos, mindössze annyi, hogy kezdete november 27. és december 3. közé esik. Advent első vasárnapja Szent András napjához legközelebb eső vasárnap. Ez az egyházi év kezdete is.

Állítólag ez a december 1-i hiedelem onnan származik, hogy az adventi naptár-gyártók nem akartak minden évben új csomagolást készíteni, ezért próbáltak nyomást gyakorolni, és „új időszámítást” indítani. Alapvetően az adventi időszak kezdetével kezdődne, most harmadikával.

Egyébként érzés szintjén idén három „teljes értékű” adventvasárnapunk lesz, mert december 24-e az advent idei negyedik vasárnapja.

Vallásilag annak sokkal nagyobb jelentősége van, hogy Jézus feláldozta magát és feltámadt a halálból, vagyis annak, amit húsvétkor ünneplünk. Krisztus húsvétkor legyőzte a halált, megmutatta istenségét, és bizonyítékul szolgált az örök életre.

A születéssel két gond lehet még:

1. bárki válhat a születése után gonosszá,
2. mindenki megszületik, de feltámadni a halálból, az már igazi ritkaság.

Még két fontos tény, ami aláhúzza ezt: Jézus születéséről, vagy annak körülményeiről az Újtestamentum négy evangéliumából kettő említést sem tesz. És míg a karácsony csak 12 napos (vízkereszttel, január 6-án ér véget), a húsvét 50 napos ünnep.