Rakott káposzta, tengerisün-petesejt: furcsaságok, amik már jártak az űrben

Farkas Bertalan – mindmáig az egyetlen magyar űrhajós – 1980-ban a Szojuz-36 fedélzetén repült társával a Szaljut–6 űrállomásra. A mintegy egyhetes ottléte alatt amellett, hogy számos kísérletet elvégzett, vitt egy kis elemózsiát is az űrállomás kétfős személyzetének. Eredetileg több mint tízfajta magyar(os) ételt vitt volna magával, de több közben kiesett a rostán a tesztek és a szabályok miatt: „Két ételfajta, a tepertő és a desszertnek szánt gyümölcsrizs nem bizonyult alkalmasnak a három hónapos megfigyelő tárolás során. Két ételkonzervről, a sült kolbászról a sertéssültről helyhiány (…) miatt kellett lemondani” – írta a Magyar Hírlap 1980-as cikkét idézve a Gasztrorégész, ahol bővebben is lehet olvasni a témáról. Így végül tíz magyar étel járta meg az űrt: libamájpástétom, sült csirke aszpikban, sonka, füstölt marhanyelv, sertés vagdalthús, sült vagdalthús, magyaros étvágyfalatok, rakott káposzta, sertéspörkölt, babsaláta virslivel.

Merthogy van ilyen. 1977-ben indította el a Voyager csillagközi missziót a NASA két űrhajóval. Mindkettő rakománya között volt egy időkapszulaként funkcionáló arany lemez, amit egymilliárd év múlva is meg tudnak még hallgatni elvileg az idegen civilizációk. A lemezen emberi hangok, zenék és egyéb hangok, mint például a csók hangja hallható, ahogy köszönnek is rajta 59 nyelven.

Hogy mi szerepeljen a lemezen az ismert csillagász, Carl Sagan és a projekt kreatív igazgatója, Ann Druyan feladata volt kitalálni. Annyira jól tudtak együttműködni, hogy később össze is házasodtak. Druyan ötlete volt, hogy a lemez tartalmazza az emberi agy és idegrendszer elektromos impulzusait. Nem sokkal az eljegyzésük után rögzítette is ezeket az impulzusokat, közben a szerelem természetéről meditált, hogy hátha így megértik majd a földönkívüliek az emberi érzelmek esszenciáját.

Az 1990-es években tudósok azért küldtek fel az űrbe tengerisün petesejtet és spermiumot, hogy kiderüljön, létrejön-e a megtermékenyülés a mikrogravitációs környezetben. És igen! A kutatás egyébként arra is jó volt, hogy kiderüljön, ez is alkalmas terep annak megfigyelésére, hogyan alakul ki az élet, és hogyan növekedik egy élőlény.

Az ételmérgezést okozó szalmonella baktérium két évig vendégeskedett a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Meglepő eredménnyel. A 2006 és 2008 közötti időszakban kiderült, hogy a mikrogravitációban fertőzőbb, mint a Földön (ez persze nem azt jelenti, hogy az űrhajósok egymásnak adták a mellékhelyiség kulcsát).

Egyébként azért vitték fel a baktériumot az űrbe, mert így a kutatók még többet megtudhattak arról, pontosan hogy is viselkedik a szalmonella a belekben, ezzel pedig hasznos tudásra tettek szert olyan területeken, mint az élelmiszerbiztonság, az új kezelési formák vagy a vakcinák kifejlesztése.

Amikor 1969-ben Neil Armstrong elsőként a Holdra lépett, nála volt egy kis darabkája annak a repülőnek, amellyel a történelemben elsőként, 1903-ban sikerült repülni, méghozzá nem másnak, mint a Wright-fivéreknek, Orville és Wilbur Wrightnak.

Az elsőségük és a bátorságuk mellett a három férfiben az is közös, hogy mindhárman Ohióból származnak. A repülőgép-darabkát később elárverezték.

2007-ben a Discovery STS-120-as űrsikló a személyzete és a Nemzetközi Űrállomás egy új modulja mellett felrepítette az űrbe Mark Hamill (vagy Luke Skywalker) fénykardját az eredeti, 1977-es Star Wars 30. évfordulója alkalmából.

Szerencsére nem volt szükség az alkalmazására az űrben, azóta vissza is jutott a Földre.

A legutóbbi ikonikus tárgy talán a Tesla 100 ezer dollárt érő Roadstere volt 2018-ban. Elon Musk összekötötte a reklámértékűt a hasznossal, hiszen ez volt a tulajdonában levő SpaceX Falcon Heavy rakétájának első repülése, míg a Tesla autómárka egy másik vállalata a dél-afrikai üzletembernek.

A Tesla azóta Nap körüli pályára állt, már volt egész közel (8 millió kilométerre) a Marshoz is. A fellövése óta kering az űrben, hogy éppen hol tart, azt itt megtekintheted. Ez egyébként azt is jelenti, hogy rég túl van a 36 ezer mérföldes garancián, amit a Tesla földi körülmények között vállal az autóiért. Sőt: elvileg még van vagy 10 millió éve, míg végül vagy a Föld vagy a Vénusz atmoszférájába becsapódik és elég.

2010-ben tette meg a SpaceX Dragon űrkapszulája az első repülését, ami azért volt mérföldkő, mert magáncégnek ilyet korábban még nem sikerült elérnie. A kapszula rakománya volt egy korong Le Brouere sajt.

De miért?

A sajt egy vicc, utalás a Monty Python Repülő cirkuszának egy jelenetére, mikor John Cleese egy sajtboltot keres fel, ahol viszont bármennyire is szeretné, sajtot nem árulnak. Van viszont zene és tánc.

Ez kissé kakukktojás a listánkon, mert csak 2024-ben fog megtörténni. A Celestis egy olyan vállalat, amely azt ígéri, emberek hamvait és DNS-ét juttatja fel jövőre 200 kapszulában, hogy aztán a Nap körüli pályán lebegjenek. A kapszulákban ott lesz a Star Trek alkotójának, Gene Roddenberrynek és feleségének, a sorozatban szintén játszó, illetve a USS Enterprise hangját adó Majel Barrettnek a hamvai, fiuknak pedig a DNS-e. Illetve az eredeti sorozat három másik színészének a hamvai is a kapszulákban lesznek. A családtagok élőben tudják majd követni mindig, éppen merre lesz a rokon kapszulája.

A sült marhahúsos szendvics volt talán az első ember által fellőtt csempészáru is, ugyanis John Young vitte fel a zsebébe rejtve az 1965-ös Gemini 3-as küldetés során. Az űrverseny kellős közepén volt is belőle feszültség, Young ugyanis ezen a misszión Gus Grissommal volt párban, ez volt az első kétszemélyes űrrepülése az amerikaiaknak, akik ekkor éppen próbálták behozni a szovjeteket, akiknek a páros repülés már korábban sikerült. A szendvics jelenlétére a két űrhajós közötti beszélgetésből derült fény, ahol Grissom arra panaszkodott, morzsálódik a szendvics, ami veszélyt jelent az űrrepülőre, így inkább elrakja. Az eset után az amerikai törvényhozásban még vizsgálatot is indítottak, hogy milyen veszélyeket rejt az ilyen felelőtlenség, de hosszútávon inkább humorforrásként maradt fent. Azóta bevett étele a szendvics az űrhajósoknak, csak már tortillából csinálják, az kevésbé hajlamos a szétesésre.