Kult

Pajzán versek, amiket nem tanítanak irodalomórán

Vörös Rebeka
Vörös Rebeka

Számos verset olvasunk el és tanulunk meg iskolás éveink alatt, ám vajmi kevés szó esik a sokszor szellemes, máskor megbotránkoztató erotikus költészetről. Az alábbi lista ezt a hiányt hivatott pótolni.

Neked melyik tetszik a legjobban?

A lista elemeit (bejelentkezés után) a mellettük található nyilakkal vagy drag&drop módszerrel tudod rendezni. Ha véglegesnek érzed a rangsorod, nyomj a Mentés gombra.

5 szavazat.

Csokonai Vitéz Mihály: A tavasz

„De mi kedven a tavaszban,
Ha az ő viráginál szebb
Lili nem virít ölemben?“

Csokonai a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. A felvilágosodás korában alkotó költő kifejezetten ízlésesen tudta kifejezni gyengéd érzelmeit is.

Pietro Aretino: Bujaság szonettjeiből

„Tárd szét a combod, hogy bódulva nézzem
farod tövét s a kéjek völgyes fészkét
Látvány amelytől dagad minden érzék!”

Az olasz Pietro Aretino egy kevésbé ismert költő. 1492-es születésének köszönhetően reneszánsz alkotónak számít, hazájában már Európa előtt járva, a 14. század végétől kezdve terjedtek reneszánsz eszmék. A Bujaság szonettjeiből című alkotása betekintést nyújt a kor szexualitásába.

Janus Pannonius: Ugyancsak Lúciára

„Még csak alig fekszik le, alig tárul föl előttem
Lúcia, s lába alig nyugszik a vállamon el,
máris ijesztő hang durran ki pogány fenekéből,
mint amilyent ledörög nyáron a felleges ég.”

Szintén a reneszánsz idején íródtak Csezmiczei János, ismertebb nevén Janus Pannonius pajzán költeményei. Versei közel 600 éve keletkeztek, főként itáliai tanulmányai idején, amikor több, olykor férjes asszonnyal is közeli kapcsolatba került.

Jean de la Fontaine: Epigramma

„Két szív, egy rúd s a tokja — itt
Oly béke születik, amit
Nagy oktalanság szájra venni.” 

Legtöbben már kisgyermekként megismerjük la Fontaine meséit, a Tücsök és a hangya című, tanulságos állatmese a gyermekirodalom egyik legismertebb műve. Gondolta volna valaki, hogy ugyanennek az írónak a tollából származnak a következő sorok is?

Jókai Mór: Adj egy csókot

„Adj egy csókot szép bálványom
Hadd czuppanjon piros szádon
Míg a csókot czuppantottam
A csecsedbe pillantottam.”

Valószínűleg elég annyit mondani, hogy A kőszívű ember fiai, és máris mindenki tudja, hogy Jókairól van szó. A hosszadalmas tájleírások mellett lapult tarsolyában egy jó adag pajzánság is.

Weöres Sándor: Fürdő

„Nyáron strandra járt a Kata
ott jött gyenge pillanata:
“Jankó, bújj a kabinomba,
én utánad jövök nyomba.”

Kipattant a kabin-ajtó,
állva kefélt Kati, Jankó.
Így lett kurva-hírű Kata,
mert volt egy rossz pillanata.”

Weöres Sándor költészete nem csak gyermekeknek szóló versekből áll. A Bóbita című költemény szerzőjétől bizony nem volt idegen az erotika. Mi más bizonyítaná ezt jobban, mint a Fürdő című alkotása?

Faludy György: Elégia a vetkőzésről

„Jöjj, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem,
vágy kínoz, mikor nem szeretkezem.
S mint harcos, ha ellenségre talál:
lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll.”

A magyar erotikus költészet kihagyhatatlan alakja Faludy György. Saját és az általa fordított pajzán versek is egyaránt közismertek.

Pierre de Ronsard: Üdvözlégy, csodálatos kút

„Üdvöz légy, ó, te csodálatos kút,
Mit árnyékába rejt két domb: két comb;
Üdvöz légy, te központ, szűk, szoros pont,
Te űzöl el szívemből gondot, bút!”

Az 1524-es születésű költőt a francia reneszánsz legnagyobbjaként tartják számon. A Pléiade irodalmi csoport vezéralakjának költészetében találhatóak a fenti verssorok.

József Attila: Villonról meg a vastag Margotról szóló ballada

„Mint bunda, alszunk, lévén részegek.
S kelünk. Korog a hasa. Kényesen
fölmászik rám, nyögök keservesen,
a deszkánál is laposabbra nyom,
ledérkedéssel tönkre így teszen
e bordélyban, hol szállásunk vagyon.”

József Attila a magyar irodalom egyik legelismertebb költője napjainkban. Világirodalmi szinten ismert, meghatározó alkotások fűződnek a nevéhez. Költészete sokszínű és számtalan témát feldolgozott, így az erotika mint olyan, szintén megtalálható művei között.

Arthur Rimbaud: Az első este (fordította: Szabó Lőrinc)

„Szeme hogy dobogott szegényke,
amikor lezárta a szám!
Ő kényeskedve húzta félre
a fejét: “Ez sok, igazán!

Úgy látszik, jó lesz tudnod, úrfi…”
De csók következett megint,
s ő nem bírt többé haragudni
s nevetett, most már szív szerint…”

A francia születésű Rimbaud 16 és 19 éves kora között írta teljes életművét. Megszökött otthonról, ezt követően 20 évet csavargott. Bejárta Belgiumot, Dél-Angliát, Európát és Afrikát. Egy igazi csodabogár volt.