A 2010-es évek legfontosabb magyar sportolói

Ha Dávid Kornélnak sikerült, miért ne sikerülhetne újabb magyar kosarasnak eljutnia az NBA-be? – tehette fel a kérdést egy átlagos magyar kosárszurkoló a 2000-es években. Hanga a fehérvári Albacompból 2011-ben igazolt a spanyol Manresához, és még ebben az évben elkelt az NBA-drafton, a San Antonio Spurs az 59. helyen választotta ki a kosarast, akinek végül nem jött össze a nagy álom, a tengerentúli kaland.
Európában viszont tartalmas karrier van mögötte, a Manresea után a Baskonia következett, lehúzott egy évet kölcsönben Olaszországban is, 2017 óta pedig a Barcelonát erősíti. A Baskoniával játszhatott az Euroliga négyes döntőjében, megválasztották az Euroliga legjobb kiscsatárának és védőjátékosának, a Barcával pedig kétszer nyert Király-kupát.
Tagja volt annak a magyar válogatottnak, amely 17 év után kvalifikált újra az Eb-re. A csoportjából továbbjutott a csapat, de a 16 között szoros meccsen ugyan, de kikapott a szerbektől.

Tekintettel arra, hogy 2000-ben született, a kora miatt nem volt sok esélye beférni a top 30-ba, de az elmúlt két és fél évben annyi mindent tett le az asztalra, hogy azzal mégis helyet követelt magának. A szakmán belül már jó ideje emlegették, hogy van egy fiatal srác, aki nagyon komoly dolgokra képes, de amikor a 2017-es budapesti vizes vébén országos csúccsal lett második 100 pillangón, akkor egy csapásra megismerte a nevét ország-világ.
2018-ban összejött az első, felnőtt világversenyen nyert aranyérem, amikor 200 m pillangón megverte az Eb-mezőnyt, ilyen előzmények után pedig nem keltett meglepetést, hogy a Buenos Aires-i ifjúsági olimpián három aranyat és egy ezüstöt pakolhatott el a bőröndjébe.
Idén jött a nagy erődemonstráció, a koreai világbajnokságon Michael Phelps cápadresszes világrekordját nyolc tizeddel megjavítva, a második Szetóra három másodpercet verve ült fel a trónra. Bár azt nyilatkozta, 200 és 400 m gyorson is próbálkozik, nagyon csodálkoznánk, ha Tokióban nem a már bevált 200 pillangón lenne a fókusz.

Sok más sportághoz hasonlóan a birkózásra is igaz, hogy az embereket leginkább akkor érdekli, amikor olimpiára vagy hazai rendezésű vébére kerül sor. Az idősebbik Lőrincz testvér már 2006-ban magára irányította a figyelmet, amikor harmadik lett az Év sportolója-szavazáson Eb-aranyérmének köszönhetően, de a 2010-es években teljesedett ki igazán, az elmúlt évtizedben csak 2015-ben és 2016-ban jött haza a világversenyekről érem nélkül.
„Boldog vagyok az ezüstéremmel, de ez egy soha vissza nem térő alkalom volt” – nyilatkozta, amikor a londoni olimpia döntőjében kikapott a dél-koreai Kim Hjeon Vutól, majd a következő két évben Eb-aranyérmekkel vigasztalódott.
Rio után váltott, otthagyta a 66 kilogrammos súlycsoportot, és ez nagyon bevált neki, két Eb-n és az idei Európa Játékokon bronzot, a 2017-es párizsi és 2018-as budapesti vébén ezüstöt szerzett. Aztán idén, ahogy ő fogalmazott, 100 évesen feltette az i-re a pontot, a magyar rekordot jelentő 13. érme egy vb-arany lett, amit egy tokiói első hellyel tudna még überelni.

Tíz olimpiai aranyérmet nyertek női kajakosaink az olimpiákon, a rekorder Kozák Danuta, aki ötnél tart, őt Kovács Katalin, Janics és Szabó követi három-három elsőséggel. Utóbbi Londonban a négyes tagjaként nyerte első aranyát, majd Rióban ő is átélhette a címvédés katartikus élményt, hogy aztán Kozákkal párosban se találjon legyőzőre, pedig társát a verseny előtt gyomorfertőzés hátráltatta.
Szabó a pekingi olimpia óta minden egységében vezérevezősnek számít, és van mire büszkének lennie: a 2010-es évek vébéiről a párosok és négyesek révén nyolc, az Eb-kről hat aranyérme van, igaz, az utolsót 2016-ban akasztották a nyakába.
Rio után nem érezte, hogy túlzottan motivált lenne, elgondolkozott a visszavonuláson, majd edzőt váltott, de sem Likér Péter, sem Hadvina Gergely nem vált be, végül egykori edzőjével, Tóth Lászlóval állt össze. A legfrissebb fejlemény, hogy 11 év után távozik klubjától, a Honvédtól, de lehet, pont ez a váltás kellett, hogy az olimpia előtt új impulzusokat szerezzen.

Pályafutása legsikeresebb éve úgy kezdődött, hogy elvált a feleségétől, majd annak érdekében, hogy rendbe tegye magát, két hét alatt lesétálta az El Caminót, így a szabadtéri szezonnak bedurrant Achillesekkel vágott neki.
Mégis megérte a gyaloglás a feltöltődés érdekében, hiszen 2017-ben Londonban történelmi sikert ért el, a 110 m gáton elért bronzával az első magyar atléta lett, aki egy futószámban felállhatott a vb-dobogóra.
A napi 3-4 óra edzés mellett szakított időt és energiát arra, hogy elvégezze az állatorvosi egyetemet, azt mondja, olyan hivatást akart választani, amivel tényleg szeretne és komolyan tud foglalkozni, és ami az atlétikához hasonlóan szintén örömet jelent neki.
2019 tavaszán megsérült, combját és térdét is műteni kellett, úgyhogy jelenleg azon ügyködik, hogy a szabadtéri szezon kezdetére ismét százszázalékos állapotban legyen.
Amikor az önkormányzati választás után kirobbant a vita, hogy rendezzen-e Budapest 2023-ban atlétikai világbajnokságot, és épüljön-e új stadion az esemény miatt, a vb-bronz mellett Eb-ezüsttel is rendelkező Baji az egyik leghangosabb támogatója volt mindkét ügynek. Persze az ő szempontja teljesen érthető, melyik sportoló ne szeretne hazai közönség előtt versenyezni?

Ha valakit csak Orbán Viktor példaképének titulál a sajtó, akiről a miniszterelnök az egyik évértékelőjében is megemlékezett, arra oda kell figyelni, főleg, ha olyan teljesítmény fűződik a nevéhez, ami láttán előbb hüledezünk, utána pedig elismerően tapsolunk.
A háromgyerekes fogorvosnő 2003 óta fut, és három évvel később döntött úgy, hogy a maraton meg sem kottyan neki, úgyhogy onnantól inkább az ultratávokat favorizálja.
Hétszer teljesítette, és háromszor nyerte meg a Spartathlont, de a 246 kilométeres görög versenynél 40 kilométerrel hosszabb Milano-San Remo távon is első lett 2014-ben.
Idei legkeményebb próbatétele a 330 kilométer hosszú, 13 000 méter szintemelkedésű amerikai terepviadal, a Bigfoot 200 volt, amelyen 12. lett a női mezőnyben. Többször is átfutott az agyán, hogy feladja, és utólag azt mondta, egyetlen versenyen sem készült ki annyira, mint ezen. Bevallása szerint ő sem edz mindig ugyanolyan intenzitással, viszont nagyon sokat jelent neki, ha más embereket is motiválni tud a saját példájával, hogy elérjék a maguk elé kitűzött célt.

17 éves volt, amikor az ország megismerte a nevét, mert az első ifjúsági olimpiáról két arannyal (200 m pillangó, 400 m gyors) és egy ezüsttel (200 m gyors) tért haza. 2012-ben a szülővárosában, Debrecenben rendezett Eb-n 800 gyorson aranyérmet nyert, majd ugyanebben a számban a londoni olimpián a pontszerző, hatodik helyen csapott a célba.
A 2013-as vb-ről egy negyedik (800 gyors) és egy ötödik hellyel (400 gyors) tért haza, a 2015-ös kazanyi világbajnokságon pedig 1500 gyorson szállított egy bronzot. A 2016-os olimpia főpróbájának számító Eb-n négyszer játszották le neki a Himnuszt (400 m gyors, 800 m gyors, 1500 m gyors, 4×200-as gyorsváltó), aztán Rióban 1500 gyorson szerzett egy bronzérmet.
Bár a budapesti vébén nem sikerült dobogóra állnia, az a húzás bevált, hogy visszatért a 200 pillangóhoz, mert a tavalyi Eb-n egy aranyéremmel jelezte, hogy micsoda potenciál van benne ebben a számban, majd idén pályafutása csúcsára ért, amikor a koreai vébén szédületes hajrával győzött.

A 2010-es éveket Dzsudzsák még a holland PSV Eindhovenben kezdte, aztán leigazolta a semmiből egy oligarcha révén feltörő dagesztáni klub, az Anzsi Mahacskala, és azok a drukkerek, akik addig a népmesei hőst látták a szélsőben, aki Nyírlugosról befocizza magát az európai elitbe, onnantól már folyton azt vetették a szemére, hogy a pénzt választotta a karrier helyett.
Pedig Dzsudzsák az Anzsiból még tovább tudott lépni, hiszen a Dinamo Moszkva 19 millió euróért vette meg, ami a mai napig a legnagyobb összeg, amit magyar focistáért fizettek.
Onnan viszont  csak lefelé vezetett az út, Dzsudzsákot pedig a közvélemény egy része elkönyvelte celebnek, aki hol az autóját összetörve vagy a Lánchídon hagyva, hol Zimány Lindával összemelegedve adott témát a bulvársajtónak.
Tény, hogy Dzsudzsák néhány túl őszinte vagy nem túl szerencsés nyilatkozatával támadási felületet adott maga ellen, de sokat elmond a magyar mentalitásról, hogy amint lecsengett az Eb utáni eufória, a portugálok elleni két gólja miatt is fikázták, mondván, mindkettő megpattanó lövésből született.A magyar sport egyik legmegosztóbb személyiségét sokan kitennék már a válogatottból, és bár az Eb óta nehéz lenne egy ötperces videót összevágni a villanásaiból, mindenki megbarátkozhat a gondolattal, hogy tavasztól a most Király Gáborral holtversenyben 108 meccsnél tartó Dzsudzsák Balázs lesz a válogatottsági rekord.

Aki ott volt, sosem felejti el: a Kemény Dénes-féle aranygarnitúrának a pekingi döntőben zsinórban harmadik olimpiai bajnoki címéért az Egyesült Államokat kellett legyőzni, amely az első negyed félénél 3-2-re vezetett, de ekkor a 21 éves Varga Dénes olyan lehetetlen szögből egyenlített egy zseniálisan pofátlan góllal, ahonnan százból száz játékos passzt választ.
Abban a mozdulatban benne volt minden, amiért Dumit csodáltuk és csodáljuk: a magyaros fifika, a vagányság, és a tudat, hogy hiába tudja az ellenfél, hogy tőle valami extrára lehet számítani, ő mindig elő tud húzni egy még váratlanabb verziót a cilinderből.
A három olimpiai arannyal megfűszerezett első 2000-es évtized után a második tíz évben a három legfontosabb tornán, az olimpián, az Eb-n és a vébén öt érmet szereztünk, de ezek közül csak egy lett arany, a 2013-as barcelonai világbajnokságot nyerte meg a Benedek Tibor által irányított csapat.
Azon a tornán Vargát választották a legjobb játékosnak, akárcsak egy évvel később, a budapesti Eb-n is, amelyen a szerbek simán vertek minket a döntőben. A válogatott miatt tehát bőven lehet hiányérzet Vargában, aki a klubjaival azért gyűjtögette bőszen a trófeákat, a Fradival például tarolt az elmúlt két idényben – két bajnoki cím, két Magyar kupa, Bajnokok Ligája, LEN-kupa, egy magyar és két európai Szuperkupa volt a termés – így nem csoda, hogy 2019-ben őt választották a világ legjobb pólósának.

Filmbe illő, hihetetlen történet az övé: három és fél évvel 2005-ös visszavonulása után jött egy telefon Debrecenből, hogy mi lenne, ha ismét megpróbálkozna az úszással? A medence helyett a hosszútávúszásba vetette bele magát, gyakorlatilag a nulláról indulva, és visszatérését Londonban, a 10 kilométeres versenyen koronázta meg: a Hyde Park Serpentine nevű 19 fokos tavában a kamikaze taktikát választotta, élre állt, hogy kimaradjon a bunyókból, és a végére még maradt annyi ereje, hogy visszaverje az amerikai Haley Anderson támadását.
Minden idők egyik legváratlanabb olimpiai bajnoki címe az övé, amelyet mindössze három magyar újságíró látott a helyszínen, a többiek a biztos aranyakkal kecsegtető kajak-kenura mentek aznap, hogy aztán a londoni forgalomban megpróbálják valahogy átverekedni magukat a Hyde Parkba.

A szegedi súlylökő a magyar atlétika legmegbízhatóbb versenyzője az elmúlt évtizedben, hiszen 2014 óta minden évben volt legalább egy olyan világverseny, amelyről éremmel térhetett haza. A sorozat a zürichi Európa-bajnokságon kezdődött egy bronzzal, majd egy évvel később, a prágai fedettpályás Eb-n 19.23 méteres eredménnyel hozta el az aranyat
A 2016-os év fő versenye azonban a riói olimpia volt, ahol a döntőben az utolsó dobásával egyéni rekordot döntött (19.87), és a bronzérme azt jelentette, hogy 1968 után szerzett újra olimpiai érmet magyar női atléta.
2017-ben Londonban egy vb-ezüsttel folytatta, majd tavaly történelmet írt, megnyerte a birminghami fedettpályás vébét, és ezzel ő lett a magyar atlétika első világbajnoka. A 2018-as Eb-re favoritként utazhatott volna, de sérülése miatt ki kellett hagynia, végül csak idén tért vissza egy fedettpályás Eb-bronzzal, majd a dohai vb-n ötödik lett.

A 2008-as olimpia és a 2009-es világbajnokság negyedik helye után a lélektani gát 2010-ben szakadt át a kalapácsvetőnél, amikor a barcelonai vb-n szerzett bronz révén először lett érmes világversenyen. Ha egy sorozat beindul: a 2011-es dél-koreai vébén hat centivel maradt el a győztes japán Murofusitól, 2012-ben viszont nem volt ellenfele, az Eb-ről és az olimpiáról is arannyal tért haza, de Londonban még így is tudott morogni egy sort, amiért a betervezett 82 métert nem dobta meg.
2013-ban, a moszkvai vébén ezüstérmet ért a dobása, majd 2014-ben az Eb-n megvédte a címét, ráadásul egyéni legjobbját is megjavította (82.69 m). A 2015-ös világbajnokságon lecsúszott a dobogóról, Rióban a döntőbe ugyan bejutott, de ott a 75,28 méteres eredménye csak a hetedik helyhez volt elég.
2018-ban egy túl jól sikerült buli után kokainnal bukott meg a doppingteszten, amiért másfél évre eltiltották, az idei vb után pedig egyből térdműtéten esett át, hogy aztán nekivághasson az olimpiai felkészülésnek.

Nem sok magyar sportoló mondhatja el magáról, hogy a legfontosabb nemzetközi kupában nyolcszor döntőzhetett a csapatával, és ötször meg is nyerte a finálét. Görbicz fogalom a magyar kézilabdában, a Győr ikonja ösztönös zseni, aki ma már kevesebbet játszik klubjában, de fénykorában mindig előlépett, ha rázós volt a helyzet, és egy értékesített hetessel vagy egy mindenkit meglepő gólpasszal lökött egyet a csapaton.
2019 januárjában két évvel meghosszabbította a szerződését Győrben, és látva a csapat erejét sanszos, hogy nem ötszörös BL-győztesként vonul majd vissza. A válogatottal az elmúlt évtizedben a 2012-ben szerzett Eb-bronz volt a legjobb eredménye, vb-ken viszont vele sem jutott a nyolcadik helynél előrébb a csapat, amely a londoni és a riói olimpiáról is lemaradt.
Görbicz a korábbi válogatott futballistához, Vincze Ottóhoz ment feleségül, a sportos álompár azóta gyakori szereplője a bulvárlapoknak.

Az úszó, aki leginkább azt bánthatja, hogy egy Michael Phelps nevű űrlény az ő számaiban is rajthoz állt, ráadásul még visszavonulni sem tudott rendesen, inkább meggondolta magát. Bár Cseh legeredményesebb olimpiája, a három ezüstöt hozó pekingi még 2008-ban volt, a most véget érő évtized két olimpiájáról is éremmel tért haza, a Rióban, 100 pillangón Chad le Clos-val és Phelpsszel hármas holtversenyben szerzett ezüstöt valószínűleg nem csak mi könnyeztük meg.
Ráadásul az az ezüst szinte arannyal ért fel, hiszen hatalmas mélységből tornászta fel magát, miután a 200 pillangó pocsékul sikerült számára, és csak hetedik lett. Pedig egy évvel korábban, a kazanyi vb-n fantasztikus versenyzéssel verte a mezőnyt, majd egy évvel az olimpia után, a Duna Arénában rendezett vizes vébén is összeúszott egy ezüstöt ezen a távon.
Bár ez a hullámvasutazás jellemző volt Cseh utóbbi éveire, nem szabad elfelejteni, hányszor küzdötte vissza magát egy-egy rosszabb eredmény után, és azt sem, hogy Hosszú Katinka berobbanása előtt évekig volt kirakatembere a sportágnak. A tavaszi országos bajnokság ugyanakkor sorsdöntő lehet a karrierje szempontjából: többször is azt nyilatkozta, hogy ha nem érzi magában az erőt, akkor nem erőlködik tovább és az olimpiát is dobni fogja.

2010-ben szettveszteség nélkül nyert Wimbledonban a juniorok között, amire itthon mindenki felkapta a fejét, ahogy arra is, hogy egy évvel később Hornok Miklós kapitány rossz hozzáállása miatt kirakta a Davis Kupa-csapatból. Végül belátta, hogy az éjszaka császáraként nem lesz belőle komoly teniszező, és 2013-ban már az első kétszázban zárta az évet a világranglistát.
A top 100-ba viszont csak 2017 nyarán tört be, majd ugyanebben az évben főszerepet vállalt abban, hogy a DK-csapat az oroszok legyőzésével visszajusson a Világcsoportba.  A 2018-as évet pazarul kezdte, az Australian Openen úgy jutott el a nyolcaddöntőig, hogy a 13. kiemelt Sam Querrey-t is búcsúztatta, majd a 16 között a svájci legenda, Roger Federer győzte le.
2018-ban a genfi tornán Stan Wawrinkát is kiejtve szerezte első trófeáját ATP-tornán, idén pedig úgy zárta a 70. helyen az évet, hogy volt egy elvesztett döntője Szófiában, márciusban pedig a karrriercsúcsot jelentő 31. helyen tanyázott.

Ha valakit 2010 és 2014 között háromszor választanak meg a sportújságírók az Év legjobbjának, annak megkérdőjelezhetetlen a helye itt, még akkor is, ha sajnos a név hallatán sokaknak a névrokon, a herevasalást a közvéleménnyel megismertető celeb ugrik be.
Három vb-aranyát Berki éppen a fent már említett években nyerte, de pályafutása csúcsára Londonban ért fel, ahol az sem zökkentette ki, hogy az O2 Arena közönsége azért drukkolt, hogy a hazai versenyző, Louis Smith végezzen az élen.
A 2014-es vb-siker után már csak egy Eb-ezüst jött össze, miközben elérte a tornászok végzete: műteni kellett a vállát. 2017 áprilisában a kolozsvári Eb-n második lett, majd jött egy újabb kihagyás, megint csak vállműtétek miatt. Berki idénre tervezte a nagy visszatérést, de a stuttgarti világbajnokság előtt egy újabb műtét megfosztotta őt attól, hogy harcba szálljon egy újabb olimpiáért.

Vannak olyan játékosok, akiknek nem kell minden második támadásból gólt szerezniük ahhoz, hogy a többiek vezérként tekintsenek rá, elég, ha a megfelelő pillanatban összekapják a csapatot egy-egy jól irányzott mondattal vagy a folyamatosan a győzelemre törő mentalitással. Nagy László ilyen volt, nem véletlen, hogy a spanyolok nagyon nyomultak, hogy honosítsák, de nem jártak sikerrel, így a londoni olimpián a magyar válogatott tagjaként végzett a negyedik helyen.
A 2012-es olimpián már Veszprém-játékosként vett részt a hazacsábított Nagy, aki halomra nyerte ugyan a bajnoki és kupaaranyakat, de komoly hiányérzete lehet, hiszen klubjával háromszor játszhatott BL-döntőt, mégsem járt sikerrel.
Különösen a 2016-os kudarc ejthetett nagyon mély sebet, amikor a Kielce ellen már kilenc gól volt a Veszprém előnye, mégis a lengyelek tombolhattak a végén az egészen valószerűtlen fordítás után.
Az idei BL-döntőt még sérült vállal is bevállalta, az volt pályafutása utolsó meccse. Maradt a sportágban, a Veszprém sportigazgatójaként és szövetség alelnökeként igyekszik bizonyítani, hogy nem csak a pályán volt érdemes hallgatni rá.

14 évesen egy ország kedvence lett, amikor Athénban ezüstérmet nyert az olimpián, és simán lehetett volna belőle örök ígéret is, akit bedarált a hirtelen jött hírnév, de kőkemény melóval visszaküzdötte magát: 2009-től 2015-ig mindegy volt neki, hogy olimpia, Eb vagy világbajnokság, 200 mellen nem engedte át másnak az aranyat.
Ha Gyurta rajthoz állt, az ember úgy ülhetett le a tévé elé, hogy tudta, akárhogy is áll 100 méternél, nem kell véresre szorítani a távirányítót, mert a végén úgyis jön az utánozhatatlan hajrá. A londoni olimpián szokásától eltérően már a harmadik ötvenen ritmust váltott, de kellett is, mert a brit Jamieson nagyon zárkózott az utolsó métereken.
Nyilatkozatai miatt gyakran sütötték rá, hogy nagyképű, pedig csak az egészséges magabiztosság áradt róla, aztán mindenki meggyőződhetett róla, hogy mekkora szíve van, amikor érmet készíttetett a fiatalon elhunyt norvég úszó, Alexander Dale Oen emlékére, amit személyesen vitt el a családnak.
2018-as visszavonulása után sportdiplomáciai vonalon mozog, tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a Magyar Úszó Szövetség elnökségének, miniszteri tanácsadó a Külkereskedelmi és Külügyminisztériumban, és ez is felettébb jól áll neki, el is tudjuk őt képzelni a jövőben akár a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként.

A hímesházai Charles Leclerc, a hazai nagymamák kedvence, aki mindig feladja a leckét a bulvárlapoknak, mert igazi jófiú, akivel kapcsolatban soha nem lehet semmilyen szaftos sztorit előhúzni. A pályafutását autóverseny-szimulátorokkal kezdő Michelisz 2010-ben teljesítette az első teljes évét – nyert is egy futamot Makaóban – a túraautó-vébén (WTCC), amit a Forma-1-hez szokott ember eleinte nehezen vett komolyan, fura volt például, hogy a túl gyors autókat plusz súlyokkal próbálták lassítani.
Aztán ahogy Michelisz szépen fokozatosan lépegetett előre, jöttek a több tízezer embert megmozgató hazai versenyek a Hungaroringen, és már egy egész ország drukkolt neki. A Zengő Motorsportnál töltött évek után szintet lépett, amikor a Honda gyári pilótája lett, és 2017-ben az összetettben elért második helyezésével ő lett a magyar autósport első vb-érmese.
A WTCC és a TCR International Series összeolvadásából új sorozat lett (WTCR), Michelisz pedig Hyundaira váltott, és a 2018-as negyedik hely után idén öt futamgyőzelmet aratva a túraautó-világkupa győzteseként locsolhatta a pezsgőt Malajziában.

Az első számú magyar teniszezőnő, aki 2012 óta mindig az első 100-ban zárt az év végén a világranglistán, legjobb helyezését pedig 2016 szeptemberében érte el, amikor a 26. pozíciót foglalta el a rangsorban.
Egyesben összesen nyolc WTA-tornán játszhatott döntőt, ezek közül hármat nyert meg: 2012-ben Monterrey-ben, 2017-ben Budapesten, 2018-ban pedig Tajvanban pózolhatott a fotósoknak a trófeával.
Az utóbbi időben sokkal több sikerélmény jutott neki párosban, mint egyesben: egymás után három évben nyerte meg a világbajnokságot, a Grand Slam-tornák közül pedig a Roland Garrost és az Australian Opent is kipipálta már, de játszhatott döntőt a US Openen és Wimbledonban is.
Az egyes miatt lehet benne hiányérzet, mivel GS-tornán a 3. fordulón túl még egyszer sem jutott túl, párosban viszont a tornagyőzelmek mellett azzal is történelmet írt, hogy első magyarként állt a világranglista élén.
És csak mert mi, magyarok imádunk a másik zsebében turkálni, jegyezzük meg, hogy a 26 éves Babos pályafutása során eddig 7 243 755 millió dollárt teniszezett össze, ami 2,18 milliárd forintnak felel meg.

Évtizedekig elég vad gondolatnak tűnt, hogy Magyarország aranyérmet nyerjen a téli olimpián. Aztán jött két, kínai apától és magyar anyától származó srác, meg egy őket gyerekkoruk óta ismerő ázsiai edzőnő, Csang Csing Lina, és egyszerre nagyhatalom lettünk rövidpályás gyorskorcsolyában.
A Phjongcshangban szerzett aranyérmet képtelenség anélkül végignézni, hogy ne lenne libabőrös az ember, és a váltó első helyében az az igazán bravúros, hogy itthon sokáig elég mostoha körülmények között készültek a gyorskorisok, nem volt megfelelő a jég, vagy szimplán pénzhiány miatt nem tudtak elutazni külföldi versenyekre.
A két Liu testvér pontosan olyan a jégen, amilyennek egy jó short trackesnek lennie kell, gyors, vagány, elbírja a nyomást és lecsap minden lehetőségre. Mentalitásukról mindent elmond, hogy amíg más sportágak képviselői egy olimpiai aranynál jóval szerényebb eredmény után jóllakva punnyadnak, addig Liu Shaolin Sándor azt mondta, nem akarnak egész életükben abból megélni, hogy Phjongcshangban értük szólt a magyar himnusz.

Ha az ember gyerekként hetente nézte meg a Három testőrt Michael Yorkkal, Faye Dunawayjel és Richard Chamberlainnel, hogy utána a szobájában a műanyag kardjával sután csapkodjon, mintha épp Richeliu bíboros gárdistáival viaskodna, az már látatlanban is nagy tisztelettel adózik a vívás művészei előtt.
Volt szerencsém Londonban és Rióban is végigkövetni Szilágyi vívását, aki magyar sportolóktól sajnos nagyon ritkán látott erényt csillogtatott meg: olyan magabiztosság és nyugodtság jellemezte a legkiélezettebb asszókban is, hogy kicsit sajnáltuk is az ellenfeleit, akik egy ideig biztos reménykedtek abban, hogy meg lehet őt verni.
Persze aki az ország egyik legjobb sulijában, a Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd egy pszichológia szakot is elvégzett csak úgy mellékesben a sport mellett, attól el is várjuk, hogy az ő pengéje legyen a gyorsabb a pillanat törtrésze alatt fejben lejátszott sakkjátszma után.
Ahogy a páston, úgy az interjúkban is nehéz őt sarokba szorítani, nem az a típus, akit egy-egy téma annyira lázba hoz, hogy aztán meggondolatlan kijelentést tegyen, viszont a közhelyektől és sablonoktól mentesen nyilatkozik, úgyhogy muszáj odafigyelni rá.
Nagyon várjuk a róla készült dokumentumfilmet, hogy megismerjük azt az arcát is, amit a külvilág elől általában elrejt, és reméljük, Tokióból úgy jön majd haza, hogy az első kardozó lett, aki triplázni tudott az olimpiákon.

Klasszisáról mindent elmond, hogy az egyik legeredményesebb olimpiai sportágunkban, a kajak-kenuban még négy olimpiai aranyérme sincs senkinek, ő viszont öttel áll a ranglista élén. Amikor a londoni olimpián szerzett két aranyérme után elhagyta a Honvédot, hogy párjával, Somogyi Bélával folytassa a felkészülést, sokan kételkedtek abban, hogy biztosan jól döntött-e, de mindenkit elhallgattatott, amikor a 2013-as duisburgi vébé legeredményesebb versenyzője lett három aranyérmével.
Amilyen természetesnek vettük, hogy Hosszú Katinka egymás után nyeri az aranyakat Rióban, ugyanolyan magától értetődő volt, hogy Kozák egyesben, párosban és négyesben is megcsinálja, amiért ment.
Az olimpia után a családalapítás került a fókuszba, és 2017 júniusában megszületett kislánya, Zora, Kozák viszont nem adott sok pihenőt magának, mert 2018 nyarán az Eb-n és a vb-n is elindult, a két versenyen összesen öt aranyat nyert.
A 2009-es szegedi vébéje nem sikerült jól, egyesben harmadik lett, párosban pedig kizárták a Kárász Annával alkotott egységüket, de ettől még Tokióban nagyon jók az esélyei, hogy még magasabbra jusson a magyar olimpiai bajnokok örökranglistáján, ahol már csak három kardvívó legenda van előtte, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf (6-6 arany), valamint Gerevich Aladár (7).

Ha jól számoltunk, Hosszú 63 aranyérmet nyert pályafutása során az olimpiákon, valamint a normál- és rövidpályás Eb-ken, vébéken, és ezek közül mindössze egy született 2010 előtt: 2009-ben Dave Salo irányításával lett világbajnok.
A 2010-es és 2012-es Eb-n még szintén Salóval gyűjtött be három-három elsőséget, aztán jött a későbbi férj, Shane Tusup, aki forradalmi módszert vezetett be, Hosszú minden fontos és kevésbé fontos versenyre elutazott, ahol aztán alighogy célba ért az egyik futamban, már mehetett is vissza a rajtkőhöz, hogy leússza a következő számot.
A megosztó személyiségnek számító Tusupot nem igazán fogadta el a szakma itthon, de az eredmények őt igazolták, és Hosszú versenyein nem csak az első helyeket szokhattuk meg, hanem a parton magából kivetkőzve tomboló férje látványát is. A nagy páros csak a Duna Aréna bérléséről szóló szerződést nem tárta a nyilvánosság elé, egyébként minden rezdülésükről tudhattunk a közösségi médiából, a nagy idillből azonban válás lett.
Hosszú szépen összerakta magát a szakítás után, ismét az a mosolygós és közvetlen személy, aki még Tusup előtt volt, Tokióban pedig úgy is topfavoritja lesz a 200 és 400 vegyesnek, hogy a férjét követő Petrov Árpádtól megválva immár edző nélkül készül.