Az ötkarika urai – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökei

Coubertin báró kérte föl arra, hogy a párizsi görög közösség egyik legjelentősebb tagjaként vegyen részt az olimpiai kongresszuson. Miután az 1896-os első újkori olimpia rendezésére Görögország kapott lehetőséget, Vikélasz lett a NOB első embere.

Az 1896-os olimpiát követően vette át a NOB vezetését, a játékok pedig gyorsan a világ legfontosabb sporteseményévé váltak. A báró az 1924-es olimpia után lemondott, de haláláig a NOB tiszteletbeli elnöke maradt. Érdekesség, hogy 1914-ben ő tervezte a világszövetség zászlaját.

A belga grófnak megkerülhetetlen szerepe volt abban, hogy Antwerpen kapta az 1920-as olimpia rendezési jogát. Elnöksége egyik legnagyobb kihívását a nők sportjának szabályozása jelentette, amely számos vitát váltott ki a vezetők és a versenyzők körében egyaránt.

Baillet-Latour halála után az addigi alelnök, Edström vette át a NOB vezetését, de az első években a II. világháború miatt tulajdonképpen nem tudott működni a szervezet. A háború után nagy szerepet játszott az olimpiai mozgalom újjáélesztésében. 1952-ben lemondott a tisztségről.

Brundage NOB-elnöki megbízatása politikailag nehéz időszak volt, hiszen szembe kellett néznie a két Németország, a két Korea kérdésével és egyéb geopolitikai dilemmákkal. Brundage elnöki ciklusának utolsó napjaiban történt a sportvilág egyik legnagyobb tragédiája: 11 izraeli sportolót és edzőt gyilkoltak meg az 1972-es müncheni olimpián.

Killaninnak 1976-ban és 1980-ban is bojkottal kellett szembenéznie: először az afrikai nemzetek hirdettek bojkottot, majd négy évvel később a nyugati országok nem vettek részt a moszkvai olimpián.

Samaranch elnökségének egyik jelentős eredménye az apartheid miatti problémák orvoslása volt. Miután 1991-ben véget ért a dél-afrikai szegregáció, Samaranch gyorsan lépett, és a Dél-afrikai Olimpiai Bizottságot újra felvette az olimpiai mozgalomba, így a sportolók 1992-ben Barcelonában ismét részt vehettek a játékokon. Samaranch azon is dolgozott, hogy az amatőrök és a profik közötti konfliktust lezárja.

Meglehetősen sok nehézség és botrány kövezte eddigi pályafutását, hiszen regnálása alatt bukott ki az orosz sportolók szervezett doppingbotránya, jelent meg a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború is hatalmas fejtörést okoz a szervezetnek.

Rogge három fontos területen fejlesztette a NOB-ot: erősítette a fiatalok sportját, úgy alakította át a szervezet költségvetését, hogy megtérülő legyen olimpiát rendezni, valamint kiterjesztette a doppingellenes ügynökség támogatását és növelte az ellenőrzés mértékét.