Még nem regisztráltam

TechTud

A leghátborzongatóbb babonák és hiedelmek

Vörös Rebeka
Vörös Rebeka

A babonák és hiedelmek a világ összes népét átitatják. A mezítlábas történelmi korokban születtek egészen szőrmeresztő gondolatok, melyek aztán elterjedtek és napjainkban is ismerhetünk.

Szerinted melyik a legfurább?

A lista elemeit (bejelentkezés után) a mellettük található nyilakkal vagy drag&drop módszerrel tudod rendezni. Ha véglegesnek érzed a rangsorod, nyomj a Mentés gombra.

15 szavazat.

Éjjel vagy este nem jó tükörbe nézni, mert meglátjuk az ördögöt.

Fizikai tulajdonságai miatt a tükör bizonyos mértékig félelmetes volt az emberek számára. Úgy gondolták, hogy aki belenéz este vagy éjszaka, az álmában meglátja az ördögöt. Máshol azt gondolták, hogy aki éjjel belenéz, az meghal vagy leég a háza. Egyéves kor előtt nem nézhetett a kisgyerek tükörbe, mert nem nőne tovább vagy nem lesznek fogai.

Az akasztott ember haja és az akasztáshoz használt kötél darabja szerencsét hoz.

A magyar népi hitvilágban úgy tartották, hogy aki a felakasztott ember hajából vagy az ahhoz használt kötélből egy darabot magánál tart, az szerencsés lesz. Például, ha a jószágot megdörzsöli vele, akkor jobban fog hízni, és a tolvajnak segít a sikeres lopásban. Ám vigyázni kellett, a határon nem volt szabad átvinni, mert jég verte volna el a termést.

A macskák elszívják a csecsemők lélegzetét.

Anglia területén évszázadokon át elterjedt hit volt, hogy a macskák képesek elszívni a kisgyermekek elől a levegőt, amikor bemásznak hozzájuk a kiságyba. Ezt a macskák lehetséges féltékenységével vagy a babák tejillatával magyarázták. 1791-ben Plymouth városában elítéltek egy macskát, mivel a halottkém vizsgálata szerint az állat ezzel a módszerrel fojtott meg egy csecsemőt.

Fürösztéskor a kis gyereket nem jó egyedül hagyni az asztalon, mert elkapják a boszorkányok.

A régi kor emberei a haláleseteket és baleseteket sokszor a boszorkányoknak vagy az ördögnek tulajdonították. Nem csoda, hogy ezeket az intelmeket így fogalmazták meg, hiszen ez valódi félelmet keltett az emberekben.

Ha ásítasz, keresztet vess a szádra, nehogy a gonosz bemenjen!

Míg az állatoknál az ásítás udvarláskor vagy békülésnél jelenik meg, addig az embereknél az álmosság vagy az unalom a kiváltó ok. Ezt az ösztönös, mégis illetlen jelenséget próbálták palástolni a keresztvetéssel.

Aki az új házba először világot gyújt: az hal meg ott legelőbb.

„Az új ház áldozatot követel.“ Ezen az elvnek alapul az is, hogy első este idős személy aludt a házban, akiért „nem olyan kár“, majd a beköltözéskor állatot öltek és vérével körülcsepegtették a házat, majd harmadik lépésként valamilyen állatot vagy annak részeit beépítették a ház falába. A halálhoz köthető eseményeket, mint az első tűzgyújtást, majd annak eloltását szintén próbálták az idős rokonokra bízni.

Ne ringasd a kis gyerek bölcsőjét, mikor üres, mert meghal a kicsiny, ki benne szokott feküdni.

A népi babonák az élet minden területére kiterjedtek, így a gyereknevelésre is. A gyermekhalandóság magas foka miatt érthető, hogy megpróbáltak magyarázatot találni.

Megvetett nők

A macskák világszerte megjelennek negatív szereplőként a hiedelmekben. Helyenként úgy tartották, hogy a macskák megvetett nők, akik előszeretettel esznek az újszülöttekből. A zsidó hagyományok között fellelhető Ádám első felesége, Lilith. A gyönyörű, ám szemtelen nőt Ézsaiás könyvében démoni alakként ábrázolja, aki csecsemőket evett és macskává tudott változni.

Nem alszanak észak felé rakott párnán

Ez a szokás japánok körében volt elterjedt. A japán temetkezési hagyományokban a halottakat úgy temették el, hogy fejük észak felé legyen, ezért ők sosem aludtak úgy.

Október 31.

A ma már világszerte ünnepelt dátum eredetileg a keltákhoz kötődik, akiknek az időszámításuk szerint ekkor ért véget a nyár. Ezen a napon gyakran mutattak be áldozatokat a szellemeknek, akik ezen a napon vannak a legközelebb az élők világához. A 8. században terjedt el a lámpások készítése, melyeknek torz vonásai elűzik a rossz szellemeket.