Folyékony-e a macska? Miért nyomunk nagyobbat egy gombra, ha nem működik? – a legviccesebb IgNobel-díjas kutatások

Az amerikai F. Ely és W. Petersen a 40-es években kutatták, hogy hogyan lehetne növelni a tehéntejhozamot. Felfedezték, hogy a tehenek több tejet adnak, ha a hátukra ültetnek egy macskát, amely ijedtében leugrik, amikor a közelében kidurrantanak egy papírzacskót. A kísérlet humoros, mégis az állatok viselkedését érintő tudományos tanulságokat vont le.

Egy francia fizikus azt kutatta, tekinthető-e a macska folyékonynak, mivel a macskák képesek bármilyen edényhez igazodni. Eredménye szerint a macska viszkoelasztikus anyagként viselkedik, ami egyszerre folyékony és szilárd.

Egy amerikai kutató azt vizsgálta, miért ömlik ki a kávé könnyebben előrehaladáskor, mint hátrafelé. Kutatása során arra jutott, hogy a folyadék viselkedésére jelentős hatással van az irányváltás.

Japán kutatók a hagyma aprítása közben kiváltott sírást vizsgálták, és kifejlesztettek egy olyan hagymát, amely nem késztet könnyekre. Az új hagymafajta egy egyszerű gasztronómiai kérdésre adott tudományos választ.

Egy amerikai kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a Coca-Cola mennyire hatékony spermicid. Eredményeik azonban megcáfolták a városi legendát, miszerint a kóla hatékony fogamzásgátló lenne.

B.F. Skinner, amerikai pszichológus, az 1940-es években vizsgálta, hogy lehetséges-e galambokat felküldeni az űrbe. Skinner elmélete szerint a galambokat a rakéták navigálására lehetne használni, de az ötlet soha nem valósult meg. 1995-ben posztumusz kapott IgNobel-díjat, mert ötlete rendhagyó, ugyanakkor kreatív megközelítést mutatott az állatok és a technológia kapcsolatában.

Élő és elpusztult pisztrángokat tanulmányoztak a folyóban, és megállapították, hogy a sodródó, élettelen pisztrángok ugyanolyan távolságot képesek megtenni egy nap alatt, mint az élők. Az élő pisztrángok azonban több időt töltenek keresztirányú úszással, ami különbséget jelent a viselkedésben.

Japán és amerikai tudósok kiderítették, hogy egyes nagyobb termetű állatok képesek az ánuszukon keresztül is lélegezni. A kutatás a légzési mechanizmusokat vizsgálta, és felfedezte, hogy az oxigén egy alternatív útvonalon is felszívódhat.

A tudósok felfedezték, hogy az élő növények bizonyos esetekben alkalmazkodnak a melléjük helyezett műnövény alakjához, ha hosszú ideig egymás mellett vannak. A kutatás a növények környezethez való alkalmazkodására mutatott rá.

Egy amerikai pszichológiai kutatás azt vizsgálta, miért nyomkodják az emberek erősebben a gombokat, ha azok nem reagálnak. Az eredmények szerint ez a frusztráció kezelésének egy módja, és bár eredménytelen, mégis sokan alkalmazzák.