Trianon, ’56, rendszerváltás – Magyarország legfontosabb történelmi eseményei

Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata már a rendszerváltáskor elkezdődött, de Magyarország hivatalosan 2004. május elsejétől tagja az európai politikai és gazdasági egyesülésnek.

Kicsit zavaros, de kibogozzuk:

• a magyar állam születését Szent István koronázásától, 1001. január elsejétől számítjuk (ami az akkori naptár szerint 1000 karácsonyára esett),
• az államalapítást viszont csak augusztus 20-án ünnepeljük,
• mert az első magyar király 1038. augusztus 15-én távozott az élők sorából,
• majd halála után 45 évvel, 1083. augusztus 20-án, öt nappal elhalasztva az eredetileg kitűzött ceremóniát szentté avatták.

Máig gyakran hivatkozott törést jelent a magyar történelemben, mikor az első világháború után, 1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot, ezzel elcsatolva az akkori Magyar Királyság területének és lakosságának kétharmadát.

1867. július 28-án létrejön az Osztrák-Magyar-Monarchia, miután az osztrák császár és egyben magyar király, Ferenc József az aláírásával szentesíti Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf társaságában az addigi Osztrák Birodalom és Magyar Királyság közt fennálló politikai, jogi és gazdasági kérdések rendezését.

Az emberi történelem legnagyobb kiterjedésű és legtöbb halálos áldozattal járó háborújának egyik legfontosabb pillanata volt, mikor 1939. szeptember elsején Németország lerohanta Lengyelországot. Magyarország 1941-ben csatlakozott a háborúhoz a németek oldalán a Szovjetunió ellen.

Az 1989-es magyarországi rendszerváltás folyamata sok fontos mozzanatból tevődik össze, mint például Nagy Imre újratemetése vagy Kádár János halála.

A polgári Magyarország megalakulásáért kitört, végül az orosz hadsereg által vérbe fojtott szabadságharc legszimbolikusabb napja 1848. március 15-re esett, mikor a márciusi ifjak megfogalmazták 12 pontból álló követelésüket.

1526. augusztus 29-én a magyar csapatok megsemmisítő vereséget szenvedtek a törökökkel szemben Mohácsnál, ahol II. Lajos király is elesett, ezzel összedöntve a középkori magyar államot.

1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Gavrilo Princip merénylő agyonlőtte Szarajevóban – ezzel kitört az 1918. novemberéig tartó első világháború, melyhez hazánk az Osztrák-Magyar-Monarchia részeként csatlakozott.

A magyar történelem egyik legnagyobb traumája az 1241-1242-es tatárjárás, mikor a Mongol Birodalom horrorisztikus pusztítás árán megpróbálta meghódítani a Magyar Királyság területét – végül sikertelenül.

A budapesti diákok békés tüntetésbe kezdtek 1956. október 23-án a szovjet terror elleni tiltakozásként, ami végül fegyveres harcokhoz és véres megtorláshoz vezetett.

A II. Rákóczi Ferenc vezette 1703. és 1711. közt tartó szabadságharc során Magyarország a Habsburg abszolutizmus ellen küzdött, hogy kivívja az ország belső önállóságát és a rendi jogok védelmét.

A lényeg annyi, hogy 1222-ben volt (ennél is jobb, ha II. András király neve és a „nemesi jogok” kifejezés is eszünkbe jut).