A kedvenc filmes pápáink

Tény, hogy Jude Law nagyjából mindent el tud játszani, de az is csak Paolo Sorrentinónak juthatott az eszébe, hogy az elsősorban szépfiú szerepeiről ismert színészt el tudja képzelni katolikus egyházfőként. Mégis működik, mi több, Law élete egyik legjobbját nyújtja a Lenny Belardóból lett XIII. Piuszként, aki annak ellenére, hogy fiatal, amerikai lázadó, és előszeretettel cigizik a szent falak között, konzervatívabb a legvaskalaposabb bíborosnál is.

Lawtól nem kisebb név vette át a stafétát, mint John Malkovich, aki ugyanebben a világban követi a beszédes III. János Pál néven az ifjú pápát Szent Péter trónján. A brit arisztokrata némi vonakodás után bólint rá a pápaságra, de aztán nagyon is ráérez az ízére, gyönyörűen komponált képekben pózol a Vatikán falai közt Marilyn Mansonnal vagy épp Sharon Stone-nal.

Nem volt egyszerű feladat Fernando Meirellesnek olyan színészt találni, aki nemcsak, hogy jól el tudja játszani Ferenc pápát, de még kifejezetten hasonlít is rá, mégis sikerült: Jonathan Pryce pont ilyen. Anthony Hopkins Benedekjével tökéletes párost alkotnak A két pápában annak ellenére, hogy a két egyházfő nem is lehetne élesebb ellentéte egymásnak.

Kár tagadni, hogy az utóbbi évtizedben kifejezetten vonzó téma lett a filmesek számára a pápaság kérdése, adta is magát az a rendkívül ritka együttállás, hogy XVI. Benedek lemondásával egyidejűleg két olyan egyházférfi is élt a Vatikánban, aki pápai tisztséget töltött be. A leköszönő pápa szerepében az azóta kétszeres Oscar-díjas Anthony Hopkinst láthatjuk szokásához híven brillírozva.

Ugyan nem film, hanem egy három évados sorozat, Jeremy Irons Rodrigo Borgiája mindenképp ott van a képernyőn valaha feltűnő legizgalmasabb pápák közt. VI. Sándor egyébként is tökéletes alapanyag a pápaság legsötétebb alakjaként: a Spanyolországból érkező Borgia zsarolással és megfélemlítéssel jutott a legszentebb hivatalhoz, egyik fiából bíborost csinált, a másikból herceget, és több szeretőt is tartott.

Dan Brown könyvének adaptációjában Ewan McGregor ugyan a történet legnagyobb részében nem pápa, csupán camerlengo, azaz bíborosi kamarás, ő tölti be a legfontosabb szerepet a pápa halálát követően azokban a zord időkben, amikor ráadásul titokzatos rosszakarók robbantanák fel a Vatikánt. Szerencse, hogy érkezik Tom Hanks, és megmenti a világot.

A Keresztapa-trilógia kemény világában felbukkanni nem épp életbiztosítás, még akkor sem, ha az ember történetesen éppen pápa. A sorozat leggyengébbnek tartott részében Michael Corleone Lamberto bíborosnak gyónja meg bűneit – többek közt Fredo meggyilkolását is. A később pápává választott egyházfőnek azonban nem emiatt kell meghalnia, hanem a vatikáni bank és a maffia összefonódásának következményeként. A cselekményszálat egyébként a valóság ihlette: I. János Pál is hasonlóan gyanús körülmények közt halt meg nem sokkal beiktatása után.

Bár sosem sikerült bizonyítani, makacsul tartja magát a legenda, hogy a 9. században egy férfinek hitt nőt választottak János néven pápává, aki több mint két és fél évig tartotta fent sikeresen a látszatot, és csak akkor bukott le, amikor egy körmeneten gyereket szült. Érthető módon a filmeseket is megihlette ez a téma, az 1972-es filmváltozatban Liv Ullmann alakította Johannát, de 2009-ben készült egy német változat is a történetből.

II. János Pál halálát követően nem kellett sokat várni az életrajzi filmekre, az egyikben rögtön két nagy név is alakította a pápát: a minisorozatban Cary Elwes játssza a fiatal Karol Wojtylát, míg pápaként már Jon Voight alakításában láthatjuk. A sorozat öt epizódon keresztül, meglehetős részletességgel taglalja a lengyel egyházfő életét.

Az 1963-ban megjelent azonos című regényből öt évvel később csináltak filmet, amelyben Anthony Quinn alakítja a szibériai munkatáborból elengedett orosz papot, Kiril Lakotát, aki rövid időn belül bíboros, majd pápa lesz az atomháború veszélyének árnyékában. A halász cipője kapcsán gyakran megemlítik, hogy több ponton is megjósolta a jövőt az 1978-ban II. János Pál néven megválasztott Karol Wojtylával kapcsolatban.

Gene Greytak az egész karrierjét egyetlen dologra húzta fel: hogy megszólalásig hasonlított II. János Pál pápára. Két évtizedes pályafutása során kizárólag az egyházfőt alakította, őt hívták, ha II. János Pálra volt szükség, így szerepelt többek közt a Csupasz Pisztoly harmadik részében, az Apáca showban és az Ally McBealben is.

Komoly konfliktusokat eredményezhet, ha az ember nem tud közös nevezőre jutni a megrendelővel, mindezt tetézi, ha az utóbbi maga a pápa, és a Sixtus-kápolna kimázolása a téma. II. Gyula pápa és Michalangelo viszályoktól sem mentes kapcsolata Irving Stone Michalangelo-életrajzának is fontos fejezetét alkotta, ebből készítettek 1965-ben filmet Rex Harrison és Charlton Heston főszereplésével.

A fiktív pápák sorát gazdagítja a Van pápánk! Melville bíborosa – az újonnan megválasztott, depressziós egyházfő olyan félelmekkel együtt kerül hivatalba, amelyek nehezen összeegyeztethetők a pápasággal, mindezt az azóta már sajnos elhunyt francia legenda, Michel Piccoli alakításában láthatjuk. Nanni Moretti komédiája a 2011-es cannes-i versenyprogramban is indult, maga a rendező is feltűnik benne a pápát kezelő pszichoterapeutaként.