Kis Vuktól a villamoson vetkőző kalauznőig – A 80 éves Pogány Judit nyolc emlékezetes filmszerepe

A színésznő különleges orgánumát hamar felfedezte a szinkronszakma is, legemlékezetsebb alakítása valószínűleg az egész generációkban élénken élő kis Vuk szerepe volt. Dargay Attila egészestés rajzfilmje Fekete István regénye alapján készült, és a kor legkiválóbb színészeinek egész seregét sorakoztatta fel a kisróka kalandjait kísérő erdei állatok és Simabőrűek megszólaltatására. Pogány telitalálat volt a főszerepre, az 1981-es, elsöprő tévés siker óta pedig máig előfordul, hogy azt kérik tőle, szólaljon meg Vuk hangján.

Gothár Péter első nagyjátékfilmje olyasmiről szól, ami akkoriban nemcsak sok filmest, de az emberek nagyrészét is szerfelett foglalkoztatta, ráadásul ma is könnyű átélni: a lakásszerzés kálváriájáról. Lehetne akár kedélyes komédia is a lakásért házasodó óvodai tanárnő története, az Ajándék ez a nap azonban inkább a szomorú emberi sorsokra és silány kapcsolatokra koncentrál, amik a lakásmizéria kapcsán tárulnak fel. Így bontakozik ki Pogány Judit történetszála is, aki egy megcsalt feleséget alakít.

Az Eldorádó Bereményi Géza legszemélyesebb filmje, részben saját gyermekkorának története. Monori Sándor (Eperjes Károly) felemelkedését és bukását meséli el, a Teleki téri vásár és ócskapiac „királyáét”, aki szívesen elad mindent, és bármit saját előrejutása érdekében. Monorit, ezt a már-már mítikus alakot Bereményi saját nagyapjáról mintázta, ahogy a karakterek többsége is emlékezetéből lép elő. Pogány Judit, mint hosszú filmes listájának oly sok darabjában, itt is a főszereplő feleségét alakítja, aki azonban azon kevesek közé tartozik, akik átlátnak a nagy üzletemberen.

Garas Dezső emlékezetes szatírája valószínűleg helyet kapna a legtöbbet idézett magyar filmeket összegyűjtő listán „Béláim, tűz van!” – indít a film. A felkiáltás furcsán hangozhat, ha az ember nem ismeri a rátótiakat, de mindjárt értelmet nyer, ha tisztában vagyunk vele, hogy Rátóton mindenkit Bélának hívnak. A történéseket Pogány Judit karaktere, Rozi indítja be: mikor kijelenti, hogy ő márpedig Józsinak nevezi el a fiát („Azt akarom, hogy Józsi legyen. Hátha akkor nem lesz olyan hülye, mint te” – magyarázza férjének), a falu addig kényelmes ostobaságban csordogáló élete feje tetejére áll.

Bár vágóként már A legényanyán is dolgozott, Tímár Pétert a színésznő a Csinibaba rendezőjeként ismerte csak meg. Az Egészséges erotika miatt a Pogány Judit tisztában volt ugyan Tímár stílusával, de azért eléggé meglepődött, mikor megtudta, hogy (az emlékezetes részekben amúgy igencsak bővelkedő film egyik legjobb jelenetében) egy kalauznőt kellene alakítania, aki egy villamoskocsin igyekszik bebizonyítani Andorai Péternek, hogy de bizony, van rajta bugyi. A forgatás ráadásul egy hideg őszi éjszakán zajlott – nyitott kocsin.

Az Újratervezés ugyan nem nagyjátékfilm, cserébe a maga tizenkét perces játékidejével akkor is könnyedén megtekinthető, ha az embernek nincs ideje a felsorolt egészestés játékfilmekre, de mégsem szeretné Pogány Judit születésnapját egy szívszorító Pogány Judit-alakítás nélkül tölteni. Tóth Barnabás díjnyertes rövidfilmje egy idős házaspár (a férjet Kovács Zsolt alakítja) finom humorral átszőtt, szomorkás autóútjait meséli el egy meg nem nevezett orvosi kezelésre, az anyósülésről szüntelenül kotyogó, kedves-idegesítő Pogány Judit pedig örökké az emlékezetünkbe vésődött ezzel a filmmel.

A Vuk után aztán rengeteg rajzfilmben és mesében kamatoztatta még jellegzetes hangját. A Pannónia Filmstúdió a sikeren felbuzdulva gyorsan elkészítette Dargay-val Jókai Mór A cigánybáró című műve alapján a Szaffit is, amiben Pogány ismét főszerepet kapott: a címszereplő Szaffi hangját kölcsönözte. A Jókai-regényből Dargay mellett Nepp József és Romhányi József készítette a forgatókönyvet, nem is olyan meglepő hát, hogy a Vuk után a Szaffi is instant klasszikus lett.

Koltai Róberttel a kaposvári színházban ismerkedtek meg, 1971-ben kötöttek házasságot, és 2006-ig alkottak egy párt. Számos filmben szerepeltek együtt, az egyik legemlékezetesebb, és a Pogány-filmográfia talán legjobb darabja Tarr Béla 1982-es filmje, a Panelkapcsolat. A cím tulajdonképpen remekül összefoglalja a lakótelepi lakásba szorult, boldogtalan kispolgári létet bemutató történetet. A Pogányék által alakított házaspár drámája és súrlódásai szokatlanul valóságosak: egy olyan keserű emberi valóságot mutatnak meg, ami ritkán kerül ilyen nemes egyszerűséggel tálalva filmvászonra.