Sportban a legtöbbször csak a győztesekre emlékeznek, őket ünneplik, az ő évfordulóik kerülnek időről időre célkeresztbe. Miközben akadnak olyan versenyzők, akiknek a nevét már csak a balszerencséjük miatt is érdemes lenne megjegyezni.
A lista elemeit (bejelentkezés után) a mellettük található nyilakkal vagy drag&drop módszerrel tudod rendezni. Ha véglegesnek érzed a rangsorod, nyomj a Mentés gombra.
Az 1936-os berlini olimpia bokszversenyére benevezett a dél-afrikai Thomas Hamilton-Brown is, aki az első fordulóban pontozásos vereséget szenvedett a chilei Carlos Lillótól. Annyira nekikeseredett, hogy evésbe fojtotta a bánatát. Mire kiderült, számolási hiba történt, és mégis ő nyert, már eltelt néhány nap, és öt kilót magára szedett, amit a következő mérlegelésig már nem tudott leadni…
Az amerikai kerékpáros feladta orvosi pályafutását, hogy megvalósíthassa álmát és profi kerékpáros lehessen. Bár pályafutása során több jelentős győzelmet aratott, mindig is a sportág egyik legbalszerencsésebbjeként emlegették. Főleg a Touron. 1999-ben az első és második szakaszon is bukott, egy évvel később a 10. szakaszban állt fejre, 2001-ben egy darázs megcsípte a szeménél, 2002-ben a negyedik, egyben utolsó Tourján pedig a 14. szakaszon esett el. Ezt követően vissza is vonult.
A Boca Juniors és a Villareal egykori csatára hat bajnoki címet szerzett Argentínában, volt gólkirály, 15-szörös válogatott, mégis a többség arra a kegyetlen meccsére emlékszik, amikor az 1999-es Copa Américán három tizenegyest is kihagyott Kolumbia ellen. Az első a lécen csattant, a másodikat a kapu fölé lőtte, a harmadikat a kolumbiai kapus, Miguel Calero védte. Csúfos dolog így bekerülni a Guinness Rekordok Könyvébe.
A 2006-os torinói téli olimpián a női snowboardosok crossdöntőjében nagy tempóban száguldott az aranyérem felé, ám az utolsó ugrását elvétette, bukott, így végül a svájci Tanja Frieden megelőzte. Azt mondták róla, nagyképűsködése miatt rontott, de aztán a következő három olimpián még ennyit sem ért el. (2022-ben aztán a sors mindent visszaadott neki, Pekingben kétszeres olimpiai bajnok lett).
Sokáig úgy tűnt, nincs Mansellnél balszerencsésebb pilóta a Forma-1-ben. A brit 1986-ban úgy bukta el a világbajnoki címet, hogy az utolsó, Ausztrál Nagydíjon, mindössze 19 körrel a vb vége előtt felrobbant a bal hátsó gumija. 1987-ben előbb a Hungaroringen hagyta el az egyik kerékcsavart, majd Japánban baleset miatt megsérült. De 1991-ben harmadszor is csak második lett. 1992-ben aztán végre a Willams nyerő autót tolt alá, és meg lett a vb-cím.
Dick Francisből talán sohasem lett volna világhírű krimiíró, aki háromszor is elnyerte a legjobb regénynek járó és évente odaítélt Edgar Allan Poe-díjat, ha nem éri akkora balszerencse a zsoképályafutásában. Több mint 350 versenyt nyert meg, de az Aintree-ben évente megrendezett világhírű Grand National akadályversenyt egyszer sem. 1956-ban pár lépésre volt a sikertől, ám Devon Loch nevű lova tisztán vezetve, a céltól néhány lépésnyire váratlanul összecsuklott alatta….
Az amerikaiak kétszeres világbajnok középtávfutóját az olimpiákon biztosan megátkozták. Az 1972-es müncheni játékokra a fiatalsága miatt nem vitték ki, Montrealba lábtörés, Moszkvába a bojkott miatt nem utazhatott el. Pályafutása csúcsán azonban ott lehetett Los Angelesben, ám 3000 méteren ütközött Zola Budd-dal, végül barátja és későbbi férje, Richard Slaney vitte le ölben a pályáról.
2009. október 17-én egy nem mindennapi eset történt az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában: a Sunderland 1-0-ra legyőzte a Liverpoolt, de nem akármilyen góllal. Az 5. percben Darren Bent lövése megpattant egy szurkoló által bedobott, félig felfújt strandlabdán, ez becsapta Pepe Reina kapust, aki nem tudott védeni.
Bár furcsának tűnhet, amikor egy BEK-győztes, aranylabdás, 55-szörös skót legendát akarunk pechesnek beállítani, de Denis Law életének volt egy ilyen szakasza is. A Manchester City játékosaként az 1960-61-es FA-kupa 4. fordulójában a Luton Town ellen kellett pályára lépnie, és szédületes teljesítményt nyújtva, hat gólt szerzett és csapata 6-2-re vezetett. Ám az eső annyira esett, hogy a meccset nem lehetett befejezni. Az újrajátszást a Luton 3-1-re megnyerte, a City gólját akkor is Law szerezte, aki elmondhatta: a párharcban hétszer is eredményes volt, csapata mégis kiesett.
Az 1996-os atlantai olimpián a marokkói Hicham El Guerrouj nagy harcban volt az aranyérmért 1500 méteren, úgy tűnt, meg is nyerheti a versenyt, ám az utolsó kör előtt a második helyről kiesett – szó szerint. Végül utolsóként ért célba. Később azért bepótolta, hiszen kétszeres olimpiai és négyszeres világbajnokként vonult vissza.
Tudják mit jelent a sportban a Szeplőtelen Fogantatás? Nos, az oaklandiek és a pittsburghiek sohasem felejtik azt az 1972. december 23-i összecsapást. Úgy tűnt, hogy az Oakland Raiders legyőzi a Pittsburg Steelerst az NFL-rájátszás első körében. Alig 22 másodperccel a mérkőzés vége előtt a Steelers irányítója, Terry Bradshaw előrevágott labdája nem találta meg csapattársát, mert a Raiders védője, Jack Tatum a labdát és a babát is elcsapta. Franco Harris pillanatok alatt reagált, elkapta a visszafelé pattanó labdát, és mire mások felocsúdtak, már a meccset eldöntő touchdownt ünnepelte. 2019-ben, az NFL centenáriumán ezt az elkapást választották a legjobbnak.
Amennyiben valaki nem ismerte volna az ötszörös világ- és háromszoros Európa-bajnok öttusázót, a tokiói olimpián történtek után mindig emlékezni fog rá. A német sportoló három szám után az élen állt, ám a sorsolásnak köszönhetően olyan lovat kapott Saint Boy személyében, aki el sem akart indulni, végül a zokogó sportoló négy akadályig jutott vele. Aranyérem helyett be kellett végül érnie a 31. hellyel.
Tudjuk, hogy nem nézel tévét, és maximum csak a Facebookról hallottál ezekről.
Az IgNobel-díjat minden évben azoknak a kutatásoknak ítélik oda, amelyek először megnevettetnek, majd elgondolkodtatnak. A díjazottak sokszor abszurd témákban végeznek komoly tudományos munkát, és ezek az eredmények nemcsak szórakoztatóak, hanem gyakran nagyon kreatívak is.
A magyar gasztronómiában a halételeknek különleges helyük van, főként a híres halászlé révén. Azonban a változatos halak és elkészítési módok még több lehetőséget kínálnak az ízletes ételek kedvelőinek.
Az élőszereplős mesefilmekkel a Disney és más stúdiók több-kevesebb sikerrel keltik életre a szeretett rajzfilmhősöket.
A teasüteményt és frissen főtt kávét nem nekik készítjük ki, de ettől nem jönnek zavarba.
Kitartó elszántság, kalandvágyó szellem, erős akaratú függetlenség, kemény munka, fizikai és szellemi erő, kedvesség és kecsesség: ezek éppúgy jellemzik a Disney-hercegnőket, mint a kedves kis dalok és a beszélő állatbarátok.
A jó és a rossz harca minden klasszikus történet alapja. Ahhoz, hogy igazán tudjunk szurkolni a jónak, kell egy igazán gonosz szereplő, akit utálhatunk. Azonban ezek a negatív karakterek sokszor nagyobb népszerűségre tesznek szert, mint a filmek főhősei. Ez a kedvenc meséink esetében sincs másképp.
