Érdekességek az idén hetven éve átadott Népstadionról

A stadion leglegendásabb koncertje a Queené volt, akik 1986-ban, a szocialista blokk országai közül Magyarországra látogattak először. Egy magyar népdallal, a Tavaszi szél vizet áraszttal is meglepték a közönséget.

1965. június 9-én Louis Armstrong és zenekara 80.000 ember előtt játszott a Népstadionban. Ez volt az egyik legnagyobb közönsége. Armstrong A jazz nagykövetei program keretében érkezett Budapestre. Állítólag az amerikai kormány célja az volt ezzel, hogy bemutassák kultúrájuk szabadságát a vasfüggöny mögötti, Amerika-ellenes, kommunista országoknak.

Hajós Alfréd az 1924-es szellemi olimpián az Ideális stadion című munkájával 2. díjat kapott építészet kategóriában, de mivel első díjat ítéltek oda senkinek, ő lett a győztes. Az olimpiai úszóbajnok megrögzött volt a későbbi Népstadiont illetően, első és utolsó terve között 21 év telt el. Végül nem az ő elképzelései valósultak meg.

Az új aréna több dolgot is megőrzött egykori elődjéből, például a meccsek kezdőrúgásának helyét jelző pontot mindkét stadionban pontosan ugyanott jelölték ki. A nyitómérkőzésén a magyar válogatott Uruguay nemzeti csapatával játszott. Érdekesség, hogy a mérkőzés kezdőrúgását a Szpartak Moszkva egykori játékosa, Nyikita Szimonyan végezte el. Az akkor 93 éves egykori focista játszott és gólt is lőtt a Népstadion 1953. augusztus 20-i nyitómérkőzésén.

Puskás Ferenc 75. születésnapja alkalmából a legendás labdarúgó nevét vette fel a létesítmény 2002. április 2-án. Az ünnepségen jelen volt Alfredo Di Stéfano és Emilio Butragueño, a Real Madrid két korábbi klasszisa is, és természetesen a magyar legendák is. Négy évvel később, 2006-os halálát követően Puskás Ferencet a stadionban ravatalozták fel, ahonnét többezres tömeg kísérte végső nyughelyére, a Szent István-bazilika altemplomába.

2000-ben életveszélyesnek nyilvánították a felső karéjt. Innentől csak a legritkább esetben nyitották azt meg, például 2006. július 19-én Robbie Williams koncertjére (igaz, előtte 130 acélpánttal erősítették meg).

Kemény Ferenc, a magyar olimpiai mozgalom (és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik) alapítójának ötlete volt 1895-ben, hogy legyen az első újkori olimpia nálunk. Végül Athénnak sikerült túllendülni a pénzügyi nehézségeken, és ők rendezhettek olimpiát, de Magyarország nem adta fel, és pályázott az 1920-as játékok megszervezésére. Már elvileg nekünk ítélték volna a rendezés jogát, de jött a világháború, és még meghívást sem kaptunk az antwerpeni játékokra.

A II. világháború alatt​ a budapesti sportlétesítmények jelentős része súlyosan megrongálódott, így fontossá vált egy új stadion építése. Végül ifj. Dávid Károly építész irányíthatta a tervezést. A politikai vezetés a sportsikereket használta fel hatalmának megszilárdítására. A Magyar Dolgozók Pártja megalakulása után egy hónappal már az első kapavágást is elrendelte, 1948. július 13-án Tildy Zoltán köztársasági elnök végezte azt el. Ekkor még a tervek nem is voltak véglegesítve. Az építési munkálatok öt éven keresztül tartottak.

A munkamennyiség olyan hatalmas volt, hogy önkénteseket szerveztek, és sportrajongók, sportolók is segítettek a stadion felépítésében. Többek között Papp László ökölvívó és az Aranycsapat tagjai is vállalták, hogy a maguk módján segítik, hogy a monumentális sportlétesítménye elkészüljön.

Annak ellenére, hogy még mindig magyar szervezésű olimpiáról álmodozott az állam, az 1953. augusztus 20-i megnyitóra csak az utolsó pillanatban hívták meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori amerikai elnökét. Avery Brundage-nek ráadásul a sajtóteraszon kellett ülnie, mert Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy levegőt szívni egy amerikaival. A teljes politikai vezetés, a stadion tervezői, kivitelezői és 80 ezer néző viszont ott lehetett a lelátón. Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető húzta fel a magyar zászlót és tízezer galambot is reptettek.

A Népstadion modern eredményjelző táblája nagy feltűnést keltett nemzetközi szinten is. Az 1954-es magyar-angol (7-1) meccsen be is járta a világot az erről készült kép. Onnantól a világ minden stadionjában ilyet használtak. Az Aranycsapat annyira népszerű volt, hogy a stadion nézőterének befogadóképességét mobil lelátókkal százezer fősre növelték.

2011.11.11-én játszották az utolsó meccset a nemzet stadionjában, mielőtt elkezdték bontani. Az ekkor keletkező törmelék felaprítását úgy végezték, hogy alapanyagként azt a Puskás Aréna építése során fel lehessen használni. A régi stadion műanyag székeit több vidéki település, köztük Eger, Kisvárda stadionjaiban helyezték el.