„Aki éjjel legény…”, katonadolog – a legirritálóbb biztató mondatok, amikor amúgy is kivagyunk

Ezt a mondatot az imádja a legjobban, aki napok óta keres valamit a lakásban / irodában. Szerencsére mindig akad egy családtag / munkatárs, aki bemondja a tuti tippet.

Ha nem elég bosszantó, hogy egy méter magasból leesik a telefonunk, még kapunk egy ilyen jótanácsot is, hogy még rosszabb legyen nekünk.

Felavatod egy városi séta során gyönyörű, zsír új cipődet, mikor is a mozgólépcsőnél feltorlódó tömegben hátulról rád lép valaki, és a sarkad bőrével együtt letapossa rólad a lábbelit. Majd viccesen odaszól:

Épp hatfős vendégséget vársz, de sikerül brutálisan elsózni – az ettől eltekintve finom – vacsorát. Így is megszégyenülten szolgálod fel a vacsit, hát még amikor valaki felveti a főzés és a romantika totálisan értelmetlen és alaptalan kapcsolatát.

Leginkább a gyerekeket vegzálják a szülők ezzel. Ha Orsika / Petike izomból bevágta a fejét a polcba, és zokog, biztos, hogy van a közelben valaki, aki ezzel a rendkívül megnyugtató kifejezéssel biztatja a kicsit.

Felébredsz reggel (délben), a fejedben légkalapácsok zakatolnak, a szemed is alig bírod kinyitni, a gyomrodban pedig sosem látott vihar dühöng. De sebaj, mert jön anyukád / a párod / a tesód, és kioktat a legendás mondattal.

Grillparti / szalonnasütés / tábortüzes buli van, és te megpróbálod kicsit feléleszteni a pislákoló tüzet – a füst beborít, köhögsz, könnyezel, mire valakitől elhangzik a mondat, ami egy picit sem segít rajtad, ellenben roppant idegesítő.

Ki vagy borulva egy munkahelyi probléma miatt? Őrjöngsz, mert felhúztak a postán / hivatalban / közértben? Ha már eleve 180/100 a vérnyomásod, a mohácsi vész emlegetése biztos segít.

Talán a legrosszabb az összes közül. Épp félrenyeltél, fuldokolsz – és akkor menetrendszerűen érkezik a lehető legkedvesebb jókívánság.

A mondat, ami minden nagymama szájából elhangzik, ha a nyolcfogásos ebédből nem fogyott el minden falat.