Medárd, Katalin és Luca napja – népi jóslatok az időjárásról

„Vízkereszt, ha úgy fordul,
Hogy az eresz megcsordul,
Örülhetsz már előre,
Áldást hoz a mezőre.”

Ha olvad a hó január hatodikán, hosszú tél lesz, de ha fagy, még hosszabb – viszont a hóesés közeli tavaszt jelez.

„Medárd előtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt.”

Sok jóslat fűződik Medárd napjához, de a legismertebb mind közül, ha június nyolcadikán esik az eső, a rákövetkező negyven napban is fog, ellenben ha nem, ugyanennyi napig tartó szárazság vár ránk.

„Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”

Március 18., 19. és 20.: ha a tavaszi napéjegyenlőség előtti napokon süt a nap, hosszú és meleg nyár vár ránk, azonban borús idő esetén szomorkásabb őszre kell felkészülnünk.

„Sok bort hoz a három ác,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!”

Az említett három ác május tizenkettedike és tizennegyedike között ünnepli névnapját, de a május huszonötödikére eső Orbán napja is ehhez a körhöz tartozik, amikor szintén a jó bor reményében a szép idő a kedvezőbb.

„Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél.”

Viszont velünk marad a hideg, ha február másodikán süt a nap, hiszen saját árnyékát meglátva a medve is visszabújik barlangjába ezen a napon.

„Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy.”

Ám ha nem fagy, már közeleg a tél vége. Egyébként aki ezen a napon kapja élete első szerelmes csókját, azt sosem hagyja el a párja, függetlenül attól, hány Celsius-fok van.

„Ha Katalin kopog, a karácsony locsog.”

Tehát: ha november 25-én enyhe időnk van, karácsonykor nem lesz az, fordított esetben pedig esős, latyakos szentestére számíthatunk.

„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél; ha barnán, kemény tél várható.”

Ezt nem is kell magyarázni, de ezen túl is kötődik még néhány hagyomány november tizenegyedik napjához.

Számos népi hagyomány köthető december tizenharmadikához, amelyek közül az időjárás előrejelzés sem maradhat el: ha Luca napján esik, fúj vagy száraz időnk van, úgy a következő év januárjában is hasonló várható, 13-a a következő februárt határozta meg – és így tovább egészen szentestéig: a hagyomány szerint ezek a napok hatással voltak a következő év időjárására.

„Ha Szilveszter nyugszik széllel, az újév derűvel kél fel.”

Bőséges aratást jelzett, ha szilveszter éjjelén tiszta, csillagos eget láttak, de ha az év utolsó napján eső esett, január elsején viszont sütött a nap, szűkebb szüretre számítottak.