Hőség, szúnyogok, fedetlen testrészek – zavaró dolgok, amiknek nyár végével búcsút inthetünk

Ami a legjobb, az egyben a legrosszabb is lehet a nyárban: ez pedig a magas hőmérséklet. Szubjektív, hogy ki milyen melegben érzi jól vagy épp kutyául magát, de a nagy hőség megfelelő előkészületek nélkül biztosan ártalmas mindannyiunknak.

Természetesen a többi évszakban is működik a testünk hőszabályozása, de minél melegebb van, annál jobban izzadunk, ami magunkon és másokon egyaránt kellemetlen, de sajnos hasznos jelenség.

Kevés őrjítőbb dolog létezik egy szúnyog fel-felzendülő zümmögésénél a sötét szobában. Talán csak az, ha meg is csíp. Többször egymás után. A hidegek beköszöntével szép lassan elbúcsúzhatunk tőlük.

A szagok a melegben felerősödnek, ami az autópályán egy szemétégető vagy egy frissen trágyázott terület mellett elsuhanva éppoly zavaró, mint az ilyenkor gyorsabban megromló élelmiszerek, illetve a tömegközlekedési eszközökön embertársaink testének szaga.

Nyáron természetes, hogy próbálunk minél kevesebb textilt minél lengébben magunkra ölteni, de a fedetlen testrészek bárkit zavarba hozhatnak, függetlenül attól, hogy esztétikusnak találja-e a látványt vagy sem.

Rengeteg baktériumot hordoznak magukkal, és ha beköpik az elöl hagyott ételt, gyomorforgató látvány a csontkukacok kikelése.

Mindegy, hogy olajos vagy krémes textúrájú, ugyanolyan kellemetlen testérzetet okoz, mintha máris leizzadtunk volna, és ha ez nem elég, a ruhánkat is könnyen összekenhetjük vele – viszont a legbiztosabb védelmet nyújtja a leégés ellen.

Bár közelről aranyosan néznek ki, sokakat pánik kerít hatalmába, ha meglátnak egy példányt, ami abból a szempontból érthető, hogy a csípésük nemcsak igen fájdalmas – főként a lódarazsaké –, hanem allergia esetén akár halálos is lehet.

Kettős mérce: mindenki örül, amikor barangolhat egy idegen városban, miközben akad, aki zavarónak érzi, amikor az ő territóriumára tévednek olyan egyedek, akik nyilvánvalóan nem a szomszéd házban nőttek fel.

Persze van egy romantikája a mennydörgések kísérte hirtelen lezúduló víztömegnek, de ezt akkor nehéz így látni, mikor csurig ázik mindenünk és az orrunktól egy méterre landol egy letört faág.

Mindenkinek jár a pihenés, de amikor épp nem mi vagyunk soron, akkor úgy érezzük, ilyenkor még több munka zúdul a nyakunkba, arról nem beszélve, hogy nyáron jobban járunk, ha csak akkor próbáljuk a bürokratikus teendőinket elvégezni, mikor már tényleg muszáj.