Zeusz, Hádész, Poszeidón – a legnagyobb hatalmú görög istenek

A szűz istennő a gyermekek és nők védelmezője, a Hold és a vadászat istene, valamint egyike Zeusz törvénytelen módon fogant utódainak. Ókori római megfelelője Diána.

Az egyik legagresszívabb módon született istennő – azt jósolták, hatalmasabb lesz az apjánál, így Zeusz lenyelte őt, mialatt Métisz várandós volt vele, majd az anyja sisakot kalapált neki az apja gyomrában, mire Héphaisztosz is odakalapált, és a főisten fejéből kiugrott Pallasz Athéné, a kézművesség, a bölcsesség és a jog istennője. Ókori római megfelelője Minevra.

A ravaszságáról ismert Hermész az istenek hírnöke, valamint többek között a pásztorok, utazók és kereskedők védelmezője. Ókori római megfelelője Merkúr.

Hatalmas kultusznak örvendett az ókori Görögországban, ami érthető, hiszen ő volt a bor és színjátszás istene, utóbbin Thália istennővel osztozva. Kétszer születettnek is hívják, de nehéz eldönteni, melyik világrajövetele a horrorisztikusabb: mikor megették a titánok vagy mikor egy halott anya, majd Zeusz combja adta otthonát magzatkorában. Ókori római megfelelője Bacchus.

A legfiatalabb Kronosz és Rheia gyermekei közül. Örök szüzességet fogadott istennőként nem kísérték botrányok, mégis ő volt a családi tűzhely és házas élet védelmezője. Ókori római megfelelője Vesta.

A szerelem és szépség istennője, a ranghoz méltó számú szeretővel. A nevéhez fűződő legfontosabb legenda szerint miatta tört ki a trójai háború, miután Parisznak ajánlotta Helené kezét a legszebbnek járó aranyalmáért cserébe. Ókori római megfelelője Vénusz.

A termékenység és földművelés istennőjének köszönhetjük a legenda szerint, mikor a fák lehullatják a leveleiket és beköszönt a tél – a Földanya ilyenkor szomorú, hiszen lánya, Perszephoné az év egyharmadát az alvilágban tölti, Hádésznál. Ókori római megfelelője Ceres.

Az istenek királynője, valamint a házasságot és születést védelmező istennő – ami különösen érdekes, miután az őt említő történetek többsége arról szól, hogyan áll bosszút hűtlen férjén és Zeusz szeretőin. Ókori római megfelelője Juno.

Háromágú szigonyával a tengerek ura, aki nehezen viselte, hogy míg testvére, Zeusz az egész világ felett trónol, ő csak a vizeket és szigeteket kapta. Ókori római megfelelője Neptunusz.

A Héra bosszújából, atyai közreműködés nélkül született Héphaisztosz felelt a tűzért és védelmezte a mesterembereket. Ókori római megfelelője Vulcanus.

Kronosz és Rheia hat gyermekének egyike, aki a világ felosztásakor az alvilágot nyerte meg. Nem örült neki. Ókori római megfelelője Plútó.

Azon kívül, hogy az istenek királya, a villámok ura és szinte felsorolhatatlan mennyiségű gyermek apja, fontos, hogy nem mindenható, és a sors fonákja alól ő sem szabadulhatott. Ókori római megfelelője Jupiter.

Többek között a művészetek isteneként és a férfi szépség megtestesítőjeként ő volt az egyik legsokoldalúbb lakója Olümposz hegyének. Ókori római megfelelője Apollo.

Zeusz és Héra gyermeke az értelmetlen vérontás és öldöklés isteneként nem tartozott a legnépszerűbbek közé, de így is több tucatnyi utódot nemzett. Ókori római megfelelője Mars.