A legjobb Pixar-filmek

Ezzel kezdődött minden – a Pixar első filmje felforgatta a filmvilágot, és megváltoztatta mindazt, amit addig az animációs műfajról gondoltunk. De ha a filmtörténeti jelentőséget kihúzzuk a képletből, akkor is erős, ami marad: egy egyszerre őrült izgalmas, vicces és megható történetet a gyerekkor varázslatosságáról.

Sokak szerint a legjobb rész a Toy Story-sagából, sőt, nem kevesen gondolják úgy, hogy a teljes Pixar munkásságból. Woodyt ellopják, játéktársai Buzz Lightyear vezetésével pedig küldetésre indulnak, hogy megmentsék. A szokásos meghatódás nem marad el.

A játékok tévedésből egy idősotthonban landolnak, ahol új élet várna rájuk, ám Woody meg van győződve, hogy haza kell jutniuk. Amikor ez a film kijött, már nem sokan hitték volna, hogy a Toy Story történetét még mindig lehet úgy folytatni, hogy az ne csak egy kellemetlen bőrlehúzásnak tűnjön, de a Pixarnak sikerült.

Manapság tele van az internet főzőcskéző-sütögető totyogókkal, mi több, a gasztronómia iránt érdeklődő kicsiknek már valóságshow-juk is akad. Mérget mernék venni rá, hogy ehhez a L’ecsónak is komoly köze van: ez az ételekért, a főzésért szenvedélyesen rajongó patkány annak is meghozza a kedvét a főzéshez, aki egy pirítóst se tud elkészíteni.

Egy újabb példa arra, hogy a Pixar milyen utánozhatatlanul képes nehéz témákról úgy beszélni, hogy nem csomagolja cukorba azokat, de mégis könnyebben megérhetővé, feldolgozhatóvá teszi azokat. És messze nem csak a gyerekek számára: a gyász, a veszteség témájáról a felnőtteknek is van mit tanulniuk.

A Pixar egyik erőssége mindig is az volt, hogy nem félt (elsősorban) gyerekeknek szánt történetekbe egy kis árnyékot, nehézséget, bánatot is belevinni. A Némó nyomában főhőse például egy egyedülálló apa, aki féltett utolsó porontyát próbálja megtalálni, ám nincs könnyű dolga, fő segítője ugyanis egy olyan hal, aki nem képes megjegyezni semmit.

A Pixar mindig erős cukiságban, de amikor a képletben egy pici gyerek is szerepel, a cukiságfaktor még jobban megugrik. Nincs ez másként a Szörny Rt. esetében sem, amelyben egy kisgyerek téved a szörnyek városába – azokéba, akik éjjelente a kicsiket ijesztgetik.

Másság, titkolózás, elfogadás, barátság – ezek körül forog ez a csodálatos film, amelyben mindennek ellenére nyoma sincs propaganda-jellegnek. Igazi, a szó legjobb értelmében vett gyerekkor- és barátságtörténet ez, éspedig az olasz tengerpartról, mesés tésztákkal és dolce vitával.

Adott egy família, amelynek minden egyes tagja szuperhős, különböző szuperképességekkel. Ők azonban nem szeretnének szuperhősködni, csak szeretnék élni az életüket békés családi idillben – de hát ha meg kell menteni a világot, akkor meg kell menteni a világot. Talán nem a legbriliánsabb Pixar-film, de azért bármikor újra nézhető, sosem okoz csalódást.

A film, amely nyomán a témának addig ellenálló kisfiúk is egy életre Pixar-rajongók lettek. Nem csoda, ennél tökéletesebb felütést ki se lehet találni: személyiséggel rendelkező, beszélő, vicces autók, akik nemcsak versenyeznek, a barátságról és a közösségről is tanítanak valamit.

Újabb Pixar-film, ami nem riad meg a sötétebb-komolyabb hangoktól: a Wall-E már alapfelvetésében is karcos, hisz egy olyan jövőben játszódik, amikor a Föld már lakhatatlan, és a magára hagyott bolygón már csak a címszereplő szemételemző robot jár (gurul). És ez csak egy eleme a nem túl optimista jövőképnek. A film összességében mégis imádni valóan édes.

Lépjünk most túl a tényen, hogy a film címe rendszertanilag teljességgel helytelen – hiszen a főhős egy hangya, ami nem bogár! – és értékeljük a hangyakolóniák mélyéről mesélő történetet, melyben egy, a közösségből kilógó hangya harcol családja megmentéséért.

Hogy a legjobb-e, azt majd szavazza meg ki-ki magának, de hogy a legszívbemarkolóbb nyitánya a Fel!-nek van, az tuti: Carl és Ellie életre szóló szerelme, nehézségeik, és búcsújuk már a film elején igénybe veszi a könnycsatornákat – és a tulajdonképpeni film csak ezután kezdődik!

Magunk is meglepődtünk, hogy a Némó nyomában folytatása ennyire szívmelengető és cuki lett. Ebben a részben Szenilla rég nem látott szüleit keresi, dolgát továbbra is nehezíti, hogy nemigen van értelmezhető memóriája. Mindeközben pedig demonstrálja, hogyan is kell folytatást csinálni bármihez.

Elfek, akik belekényelmesedtek a modern technológiába, s emiatt elfelejtettek varázsolni… már ez is jó felütés lenne, de az Előre, ami a covid-járvány miatt messze nem kapott annyi figyelmet, amennyit érdemel, még tovább megy. Egy apa, aki egyetlen napra visszatérhet a halálból, és két fia, akik mindent megtesznek, hogy ez tényleg összejöjjön. Szívszaggatóan gyönyörű film a gyászról és a szeretetről.

A Pixar maradt a lélektani vonalon, ezúttal nem kisebb kérdéssel foglalkozva, mint hogy mi az élet értelme. Teszi mindezt egy jazz-zenész, aki nagyon nem akar meghalni, és egy megszületetlen lélek, aki nagyon nem akar megszületni története révén. Fenomenális.

A gyermeklelkeket oly jól ismerő Pixar most megmutatja, hogy e téma részeként a kiskamasz lányok lelkéről is bizony, sokat tud: ilyen hitelesen ábrázolva még nem láttuk a prebubertás lánykák hebrencs ökörségeit, az pedig, ahová a történet kifut, egészen fenségesen bölcs és gyönyörű. Szintén kevés figyelmet kapott, pedig ott a helye a legjobbak között.

Az animációs film, ami lefordította gyereknyelvre a lélektant, éspedig csodálatosan. Ritkán kívánjuk, hogy folytassanak egy önmagában is tökéletesen kerek történetet, de az Agymanókhoz szívesen látnánk még pár folytatást. Szerencsénkre 2024-ben kapunk is egyet, nagyon várjuk!

Még mindig van puskapor ebben a sztoriban! Új játék a csapatban, akinek aztán gyorsan lába is kél, és Woodyék dolga, hogy visszaszerezzék. Road movie-őrület, a Toy Story szokásos humorával és hatalmas szívével. Imádtuk!

A Pixar ezzel a filmjével új utat mutatott az animációs filmek női főhőseinek: Merida nem a szerelemért tesz mindent, sőt, éppenséggel a baj pont abból lesz, hogy nagyon nem fűlik a foga a klasszikus királylánysorshoz. Haláli figurák, utánozhatatlan hangulat, elképesztő képi világ: imádjuk!

A dinoszaurusz-embergyerek barátságról szóló film, sajnos, eléggé félrement. A látvány csodálatos, ahogy azt megszokhattuk, de nagyjából ennyi.

Ó, nehéz a háztartásbeliek élete – akkor is, ha férfiak. A hihetetlen család újabb kalandja, melyben ráadásul nehezíti dolgukat, hogy míg anyu világmegmentő szuperhősmelót kap, addig apunak otthon kell boldogulnia a gyerekekkel. Feminista színezet, legyőzhetetlen nők.

A Szörny Rt. előzménytörténetében visszautazunk a két főhős szörny, Sully és Mike múltjába, konkrétan az egyetemi éveikbe, hogy megtudjuk, hogyan lettek barátok. Ha már mindenképp muszáj folytatást csinálni mindenhez, így érdemes: megtudtunk csomó új dolgot erről a világról, és a fő történet is érdekes.

A Pixarnak alighanem viszketni kezd valamije, ha pár évente nem adhatnak ki valami újat a Toy Story kapcsán, így aztán elkészült a Buzz Lightyear körül forgó spinoff is. Nem lett egy korszakos alkotás, de a rajongóknak így is kötelező.