Tavaszi szél, hull a szilva, érik a szőlő – a legismertebb magyar népdalok

Ha Freddie Mercury nem énekelte volna el, akkor is az egyik legismertebb népdalunk lenne – és ahhoz elég egyszer is meghallgatni, hogy értsük, miért.

Egyszerű szimbólumokkal játszik, amiket egy 21. században élő szegény legény éppúgy megért, mint száz évvel ezelőtti sorstársai.

A millió változatban feldolgozott népdalt az izlandiak is sajátjuknak tekintik. Mi tudjuk, hogy Bartók Béla gyűjtötte Felsőiregről, de annak csak örülhetünk, ha más népek is örömüket lelik benne.

Az Ősmagyar Egyház (mert ilyen is van) szerint a 12 erdőben lakó madár valójában 12 mágus. Mi ennyire távolra nem merészkednénk, de a magyar népdalokban az is a jó, hogy mindenki azt lát beléjük, amit csak szeretne.

Hiába moll, jókedvűen is lehet szép.

Ladikon, de ladikon!

A Bartók Béla által 1917-ben gyűjtött dalhoz Szalóki Ági előadásában hoztunk egy kis segítséget, ha valaki meghallgatná, milyen az, mikor nem az énekórai hármasért énekli valaki.

Kutatásokkal nem tudjuk alátámasztani az állítást, de A csitári hegyek alatt a legtöbb magyar ember lelkében előkelő helyet foglal el – még azoknál is, akik nem a népzene szerelmesei.

Nem vidám nóta.

Még az őshazából hoztuk magunkkal. Zörög a kocsi, pattog a Jancsi kezdéssel ugyanolyan lendületesen énekelhető.

Ennél a dalnál tanultuk meg, hogy különösebb mélyenszántó tartalom nélkül is lehet vidáman énekelgetni.

A dal nagyjából azt a romantikus elképzelést próbálhatta a katonaság előtt álló fiatalok fejébe ültetni, hogy aki huszárnak áll, az ne törődjön azzal, ha egy karddal lekaszabolják a csatamezőn, hisz előtte az aranyszőrű lovával lerúghatja a csillagokat is.

A Csík Zenekar által is feldolgozott népdalt Pongrácz Zoltán gyűjtötte 1931-ben. És ha sose tudtad, mit jelent az árgyélus szó, most segítünk: angyali.

A dal is csodálatos, Lajkó Félix citerajátékához pedig szavaink sincsenek.

Bartók Béla gyűjtése, teli szebbnél szebb hajlításokkal, és az iskolai ballagások elengedhetetlen, könnyeket előcsalogató darabja.

A legdepressziósabb magyar népdalok listáján biztosan dobogós lenne.

A népdal szélesebb körben kapott ismertségét ezúttal nem Kodály Zoltánnak vagy Bartók Bélának köszönhetjük, hanem a Csík Zenekarnak.

A dalt Kodály Zoltán gyűjtötte az előző évszázad elején Pásztón, azóta pedig számtalan módon adták már elő hangszerrel és nélküle – mi egy egyszerű, acapella verziót mutatunk.