Rós ha-sána, holdújév, Díváli – a világ legnagyobb újévi ünnepségei

India hatalmas, nagyon összetett ország és nincs ez másképp az újévi ünnepekkel kapcsolatban sem. A hinduizmusnak számos ága van, így ahány régió, annyiféleképpen ünneplik az újévet, valamikor ősszel. A hindu naptár a szanszkrit nyelvre épül, így ahogy változnak az országon belül a nyelvjárások, úgy változik a naptár, vagyis az újév időpontja is. A legelterjedtebb indiai újévi ünnepség az ötnapos Díváli, vagyis a fény ünnepe.

Az ősi zsidó naptár szerint nem 2023, hanem 5784 van, a zsidó új év pedig nem december és január fordulóján, hanem ősszel, szeptember közepén köszönt be. A legfontosabb újévi hagyomány a sófár, vagyis a kos szarvából készült kürt megfújása, utalva az állatra, melyet Ábrahám a fia, Izsák helyett áldozott fel Istennek.

A holdnaptárhoz igazodó újév, illetve a tavasz érkezését ünneplő Tết-fesztivál az év legnagyobb ünnepe Vietnámban. Időpontja változó, a január végétől február közepéig terjedő időszakra esik, legközelebb 2024. február 10-én ünneplik majd. A tavaszra, vagyis a mezőgazdasági munkák beindulására készülődve a vietnámiak alaposan kitakarítják az otthonaikat és rendbe szedik szeretteik sírjait, majd a pagodákba mennek és ünnepi lakomát tartanak.

A tavasszal három napon át április 13-15-ig tartó Songkran fesztivállal nem csak Thaiföldön ünneplik az újévet, hanem más dél-ázsiai országokban is, például Kambodzsában, Laoszban és Burmán is. Bár Thaiföldön is a Gergely-naptárt használják, vagyis hivatalosan január 1-én kezdődik az újév, megtartották hagyományos thai újév ünnepét is, mely az év legmelegebb időszakára esik, így a helyiek vízzel locsolják egymást.

Bár az év hivatalosan Japánban is január 1-jén kezdődik, a helyiek megünneplik a kínai holdnaptár szerinti újévet is, ami a január végétől február közepéig terjedő időszakra esik. Legközelebb 2024. február 10-én ünneplik majd. Japánban az újév alkalom arra, hogy a bűnösök megbánják, ha elkövették a buddhizmus szerinti 108 bűn valamelyikét.

A szovjet időkben, miután a karácsonyt mint vallásos ünnepet betiltották, az újévhez kapcsolták az évvégi ünnepkör hagyományait, például a fenyőfaállítást, a Mikulás helyett pedig Fagyapó és segítője, Hópihécske lepte meg ajándékokkal a gyerekeket. Bár a karácsony már visszatérhetett Oroszországba, az ortodox hagyomány szerint nem december 25-re, hanem január 7-re esik, így a legtöbb orosz december 31-én kezdi el a karácsony és az újév egybevont, többnapos ünnepét.

A zoroasztriánus eredetű nowruzt, vagyis az új nap ünnepét a második században már biztosan ünnepelték az egykori Perzsiában, de a gyökerei valószínűleg még messzebbre, egy források szerint fél évezreddel korábbra nyúlnak vissza. Több országban, például Iránban, Irakban, Szíriában, Afganisztánban és Törökországban is megünneplik a tavaszi napéjegyenlőség napján, vagyis legközelebb 2024. március 20-án. A zoroasztriánus vallásnak megfelelően az ünnep központi eleme a tűz, a barátok, családtagok összejönnek, halat és rizst esznek és pénzt ajándékoznak a gyerekeknek.

A kínai holdnaptár szerinti újévet a világ népességének mintegy egyötöde ünnepli tizenöt napon keresztül, valamikor január 21. és február 20. között. A családok összejönnek, együtt esznek, isznak a legfiatalabbak átadják jókívánságaikat az idősebbeknek, cserébe piros borítékokban némi pénzt kapnak. A lőpor hazájában természetesen elképesztő mennyiségű tűzijátékot és petárdát durrogtatnak el.

Az iszlám vallás szerinti időszámítás a Gergely-naptár szerint 622 július 16-án vette kezdetét, amikor Mohamed próféta Mekkából Medinába vándorolt, vagyis 2023 végén az iszlám hitűek 1445-öt írnak. Az iszlám naptár a Hold járásán alapul, így egy év tizenegy-tizenkét nappal rövidebb, mint egy Gergely-naptár szerinti év, így az iszlám újév időpontja folyamatosan változik, legközelebb 2024 július 6-án és 7-én ünneplik. Az ünnepnapra nem vonatkoznak speciális vallási előírások, ám azt követően egy tíznapos böjt veszi kezdetét.

Mivel a globális kereskedelem kialakulásának idején a nyugati hatalmak uralták a világot, a legtöbb ország, kormány és a legnagyobb gazdasági szervezetek a Gergely-naptár szerinti január 1-ét fogadja el az újév napjának, melyet a legtöbb helyen hatalmas buli előz meg december 31-én. Mivel az időszámításunk keresztény hagyományokon alapul, jegyezzük meg, hogy a karácsonyt, vagyis Jézus születését követő nyolcadik napon, azaz január elsején ünnepeljük a megváltó körülmetélésének napját is.