Bár sose készült annyi új magyar film mint napjainkban, sok olyan korábbi alkotás van, amikből a mai napig szívesen idézünk.
A lista elemeit (bejelentkezés után) a mellettük található nyilakkal vagy drag&drop módszerrel tudod rendezni. Ha véglegesnek érzed a rangsorod, nyomj a Mentés gombra.
Egy igazi klasszikus, melyet 1979-ben rendezett Mihályfy Sándor Rideg Sándor azonos című regénye alapján. A történet szerint Regős Bendegúz a bakterhez keveredik, ahol a bakter és az anyja addig sanyargatja a fiút, amíg az elhatározza, hogy megleckézteti őket.
Az 1986-ban készült kultikus, máig népszerű rajzfilm főhőse egy titkos egérügynök, Grabowsky, aki el akarja hozni annak a szerkezetnek a titkos tervét, amely megmenthetné az egércivilizációt a mindenre elszánt, gonosz macska-szindikátustól.
A filmet Bacsó Péter rendezte 1969-ben, de a betiltása miatt csak tíz évvel később mutatták be. Mindenki emlékszik Pelikán elvtársra, na meg a az új magyar narancsra, ami kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk.
Az első, 2001-es filmet két másik rész követte 2006-ban és 2010-ben. Az elsőt Rudolf Péter és Kapitány Iván, a másik kettőt már csak Rudolf Péter rendezte egyedül. Az Üvegtigris története hat jó barát mindennapjait meséli el, rengeteg nevetést és máig idézett poénokat biztosítva a nézőknek.
Egy 1997-es vígjáték, mely Ray Cooney eredeti színdarabja alapján készült. A filmet Koltai Róbert és Kern András rendezte, és ők is alakítják a két főszerepet. A címszereplő miniszter kellemes estét tervez az ellenzék titkárnőjével, ám rengeteg tényező, többek között egy hulla és egy féltékeny férj bonyolítja ezt.
Az 1989-es film Schwajda György A rátóti legényanya című könyve alapján készült, rendezte Garas Dezső. Fekete-fehér vígjáték, politikai szatíra. „Túltoltuk, rátoltuk…!”
1993-ban bemutatott vígjáték-dráma Koltai Róbert rendezésében. A filmben Koltai alakítja Gyuszi bácsit, aki megismerteti az élet napos oldalával unokaöccsét, a gátlásos Imit.
A 2003-as, Antal Nimród által rendezett film a budapesti metróban forgott. A fikció és a valóság speciális keveréke, melyben megismerhetjük egy metróellenőr történetét.
2002-es vígjáték, amit Herendi Gábor rendezett. Azóta az első film két további folytatást kapott. A történet szerint egy amerikai producer Magyarországra érkezik és egy reklámfilmes rendezőnek nagy lehetőséget jelent ez, hiszen így felcsillan a remény, hogy elkészíthesse régóta tervezett első filmjét. Bátyját és öccsét hívja segítségül, hogy elszórakoztassák a producert, hátha sikerül megnyerniük őt a film támogatására.
Török Ferenc 2001-ben bemutatott klasszikusa, ami 1989-ben játszódik és a főszereplői négy fiatal, akiknek az élete a bulik és az érettségi körül forog éppen.
Habár természetes, hogy egy filmen fizikai interakcióba is lépnek egymással a színészek, az könnyen szülhet furcsa helyzeteket, ha mindebbe a kémiának is bele kell keverednie.
A magyar gasztronómiában a halételeknek különleges helyük van, főként a híres halászlé révén. Azonban a változatos halak és elkészítési módok még több lehetőséget kínálnak az ízletes ételek kedvelőinek.
A ma 80 éves filmszínész, rendező, forgatókönyvíró és producer legemlékezetesebb alakításait hoztuk el.
Az élőszereplős mesefilmekkel a Disney és más stúdiók több-kevesebb sikerrel keltik életre a szeretett rajzfilmhősöket.
A teasüteményt és frissen főtt kávét nem nekik készítjük ki, de ettől nem jönnek zavarba.
Több olyan film is készült már, aminek ha elolvasod a címét, egyből beugrik egy betétdala. Nagyon sokat hozzáad a film pozitív megítéléséhez a hozzá passzoló, jó zene – és ellenkező esetben le is ronthatja vizuális élményünket.
Kitartó elszántság, kalandvágyó szellem, erős akaratú függetlenség, kemény munka, fizikai és szellemi erő, kedvesség és kecsesség: ezek éppúgy jellemzik a Disney-hercegnőket, mint a kedves kis dalok és a beszélő állatbarátok.
