Vérgleccser, kísértethajó, földönkívüli gyerek – a történelem megoldott rejtélyei

A Húsvét-sziget hatalmas kőfejei, a moaik a világ legismertebb szobrai közé tartoznak. Bár máig sok kérdés kering körülöttük, néhányat már sikerült megfejteni. Például azt, hogy miért épp ott állították fel a szobrokat, ahol vannak. Az amerikai Binghamton Egyetem kutatói egy 2019-ben megjelent tanulmányban bebizonyították, hogy a szobrok édesvízforrásokat jelölnek.

Az egyik legismertebb hajós legenda valamikor a XVII. században született, de még a XX. század elején is makacsul tartotta magát. A történet szerint egy elátkozott, a vízfelszín fölött lebegő kísértethajó és szellemlegénysége arra ítéltettek, hogy az idők végezetéig járják a tengereket. A legenda hátterében egy légköri jelenség, a tengeri délibáb áll, ami miatt a távoli hajók úgy tűnnek, mintha nem a vízen úsznának, hanem fölötte lebegnének, vagyis a bolygó hollandi valójában nem egyetlen hajó, hanem rengeteg.

A kaliforniai Death Valley (Halálvölgy) mozgó köveinek rejtélye sokáig ingerelte az emberek fantáziáját. A kisebb-nagyobb, esetenként több mázsás szikladarabok olyan nyomokat hagytak a sivatagos, kiszáradt talajon, mintha maguktól csúsztak volna arrébb. Ralph Lorenz, a NASA kutatója 2006-ban kezdett el kísérletezni, hogy megfejtse a mozgó kövek titkát. Arra jutott, hogy telente nagy mennyiségű víz zúdulhat a völgybe a környező hegyekből, ami éjjel ráfagy a szikladarabokra, melyeket így egy gyengébb szélfuvallat is messze sodorhat a nedves, csúszós talajon.

Évtizedekkel a nukleáris fegyverek feltalálása előtt, 1908. június 30-án akkora robbanás rázta meg a szibériai Tungaszka környékét, melynek ereje 185-ször lehetett nagyobb, mint a hirosimai atombombáé. A robbanás egy 30 kilométer sugarú körben gyökerestől tépett ki minden fát, a szeizmográfok a világ távoli pontjain is érzékelték a rengést. Mivel az esemény Szibéria közepén történt, ami évtizedekig a Szovjetunió közepét jelentette, a kutatók hosszú ideig nem vizsgálták a helyszínt, így a legvadabb elméletek keltek lábra, például egy idegen űrhajó leszállásáról, vagy támadásáról. Végül 2013-ban ukrán kutatók kőzetmintákat vizsgálva bebizonyították, hogy egy meteorit csapódott be Tungaszkában.

Nyom nélkül tűnt el II. Kambüszész perzsa uralkodó mintegy 50 ezer főből álló hadserege Kr.e. 525-ben. A sereg Thébából indult útnak, hogy megtámadja Siva oázist, melynek papjai nem voltak hajlandók elfogadni a perzsa uralkodót Egyiptom trónján. A hatalmas sereg azonban sohasem érte el célját, mert egy iszonyú homokvihar az utolsó emberig elnyelte. A történetet évezredeken át legendának hitték, ám 2009-ben Angelo és Alfredo Castiglioni megtalálták az elveszett sereg maradványait.

Az 1911-es felfedezése óta ejti ámulatba az embereket a kelet-antarktiszi Taylor-gleccseren található, élénkvörös színű Blood Falls, azaz Vér-vízesés. A kutatók először azt hitték, hogy az elszíneződést vörösmoszatok okozzák, de az 1960-as években bebizonyították, hogy a gleccser véréért a vas(II)-hidroxid felelős.

Bár Shakespeare az egyik legismertebb angol uralkodóvá tette III. Richárdot, a király halála körül számos kérdőjel keringett. Richárdot 1485-ben, a bosworthi csatában győzte le Tudor Henrik, a történészek szerint ezzel ért véget a középkor Angliában. A király maradványai évszázadokon át rejtőztek, míg végül 2012-ben, egy leicesteri parkoló helyén végzett ásatáson kerültek elő.

Különös koponyát talált egy kamaszlány 1930-ban, egy elhagyatott bányában, Mexikóban. A koponya kicsi volt, aránytalanul nagy agykoponyával, nagy szemgödrökkel. A lány hazavitte azt, melyet évtizedekig őrzött a családja, míg az 1990-es évek végén a paranormális-kutató Lloyd Pye-hoz került, aki azt állította, egy ember-földönkívüli hibrid koponyája. Később laboratóriumi vizsgálatok kiderítették, hogy a koponya egy vízfejűségben szenvedő kisfiúé volt.

Ha maja összeomlásáról hallunk, hajlamosak vagyunk rögtön az európai hódítások korára gondolni, ám a közép-amerikai civilizáció évszázadokkal korábban is nehéz időkön ment keresztül: a Kr.u. VII. és IX. század között a maják szinte valamennyi városa elnéptelenedett. A történészek számos magyarázattal álltak elő, de egyik sem volt minden kétséget kizáróan meggyőző. Aztán 2012-ben a kutatók arra jutottak, hogy az összeomlást több ok váltotta ki. A túlzott erdőirtások miatt tönkrementek a településekhez közeli termőterületek, aszályos évek követték egymást, illetve a kereskedelmi útvonalak áthelyeződtek a szárazföldről a tengerre.

Homérosz eposzai, az Íliász és az Odüsszeia az egyetemes irodalomtörténet legfontosabb alkotásai közé tartoznak, de vajon mennyi valóságalapjuk? Sokáig az is kétséges volt, hogy Trója városa létezett-e egyáltalán, ám az 1870-es években Heinrich Schliemann, német amatőr régész megtalálta a mai Törökország területén. A történészek jelentős része szerint a trójai háború, pontosabban háborúk is megtörténtek, Homérosz azonban nem a teljes konfliktust írta le, csak kiválasztott egy csatát, amiből aztán monumentális legendát fabrikált.