Ősi építmények: a történelem 10 máig megfejtetlen rejtélye

A Törökországban fekvő Göbekli Tepe 1963-as felfedezése átírta mindazt, amit az emberiség történetének kezdeteiről tudtunk. A fennsíkon Kr. e. 9600 és Kr. e. 7300 között emelt kőépületeket és kőoszlopokból álló kőköröket találtak, melyek közel hatezer évvel idősebbek az angliai Stonehenge-nél. Az ásatások során olyan templomokat is feltártak, melyek még az első növénytermesztő, letelepedett társadalmak megjelenése előtt épültek.

A skót Pompejinek is nevezett, az észak-skóciai Orkney-szigetek legnagyobb szigetén fekvő kőkori falut 1850-ben, egy szokatlanul erős vihar után fedezték fel, miután a szél lehordta a rárakódott talajréteget az egyik épület tetejéről. A nyolc kőépületből álló Skara Brae bámulatos épségben maradt fenn, tekintve, hogy több mint ötezer éves, vagyis idősebb, mint a Stonehenge, vagy a gízai piramisok. A falut Kr. e. 3180 és Kr. e. 2500 között lakták, de senki sem tudja, kik élhettek itt, és miért hagyták el otthonaikat több mint négyezer évvel ezelőtt. Egy, a többitől távolabb álló kunyhó, melyben emberi maradványokat, véseteket és egy bikafejet találtak, különös rituálékról mesél.

A máltai Gozo szigeten álló ikertemplomot az újkőkorszak (Kr. e. 3600–2500) idején emelték. Kövei közül néhány ötven tonnánál is nehezebb, melyeket az építőknek a fémszerszámok és a kerék feltalálása előtt kellett megmunkálniuk és mozgatniuk. A helyi legendák szerint a templomot egy Sansunna nevű óriásnő emelte.

A perui Cuzco mellett talhatók az 1400-as években épült Sacsayhuamán romjai. A híres Machu Picchuhoz hasonlóan az inkák emelték úgy, hogy munkásaik hatalmas, esetenként 125 tonnás köveket mozgattak meg, amiket a kőművesek mindössze bronz-, és kőszerszámok felhasználásával olyan precízen munkáltak meg, hogy malter nélkül is simán illeszkednek egymáshoz. A spanyol hódítók szinte teljesen lerombolták az erődöt, de a fennmaradt falakban az erős földrengések, és az időjárás viszontagságai sem tudtak kárt tenni.

Ez az ősi egyiptomi város lenne a valódi Atlantisz? Az egyiptomi nevén Tonisz, görög nevén Hérakleion nevű kikötő a Földközi-tenger partján, a Nílus deltájánál állt. Alexandria Kr. e. 331-ben történt alapítása előtt kereskedelmi csomópont volt, ahol a mítoszok szerint Herkules és Trójai Heléna is elidőzött. A Kr. e. II. században valamilyen természeti katasztrófa során a város elsüllyedt és csak a 2000-es évek elején fedezték fel. Bár a feltárások folyamatosak, Tonisz-Hérakleion még ma is tengernyi titkot rejt.

Pumapunku, vagy különírva: Puma Punku egy bolíviai fennsíkon, 3850 méteres magasságban, egy közel 14 hektáros területen fekszik, a Titicaca-tó közelében. Pumapunkuban mintegy ezerötszáz évvel ezelőtt templom állt, melynek hátramaradt kövei Dél-Amerika legnagyobb történelmi rejtélyét jelentik. A geometrikus mintájú kövek megmunkálása annyira precíz, amit ma számítógép vezérelte lézerekkel is nehéz utánozni.

Jonaguni a legnyugatibb Japán sziget, Tajvantól mindössze 108 kilométernyire fekszik a Kelet-kínai-tenger és a Csendes-óceán találkozásánál. Az 1980-as évek elején helyi búvárok fedeztek fel egy 50 méter hosszú, 20 méter széles, lépcsős piramisra emlékeztető sziklaformációt a sziget déli partjának közelében. Egyes kutatók szerint egy ősi, elveszett civilizáció építette, mások szerint természetes képződmény.

Az olmék civilizáció Kr. e. 1200 és 400 között állt fenn a Mexikói-öböl partvidékén. Legmeghökkentőbb emlékei azok az óriási, bazaltból kifaragott fejek, melyek a Húsvét-sziget legendás szobraira emlékeztetnek. Mindegyik fejet egyetlen szikladarabból faragták, a legkisebb hat, a legnagyobb ötven tonnás. Mivel az arcok karakterisztikája helyszínenként eltér, elképzelhető, hogy a fejek valódi embereket ábrázolnak. Rejtély, hogy az ősi olmékok hogyan mozgatták a hatalmas sziklákat, ahogy az is, hogy miért és hová tűnt el hirtelen a teljes civilizációjuk több mint kétezer évvel ezelőtt.

Az észak-laoszi Phonsavan mellett egy síkságon hatalmas, kőből faragott korsók ezrei állnak. Némelyik három méternél is magasabb és több tonna súlyú. Senki sem tudja, hogy kik készíthették és hogyan szállíthatták őket a síkságra. A legöregebbek Kr. e. 1240 körül készültek, vagyis sokkal régibbek, mint a környéken talált legkorábbi emberi maradványok. A helyi mítoszok szerint egykor óriások éltek a környéken, akik a korsókat borospohárnak használták, amikor győzelmeiket ünnepelték.

A Csendes-óceán Velencéjét a mikronéziai Pohnpei-szigetnél, egy korallzátonyra kezdték el felépíteni, nagyjából egy évezreddel ezelőtt. A mintegy nyolcvan hektáros területen, majdnem száz kisebb-nagyobb mesterséges szigeten elterülő város csatornái szélesek, de a vizük dagálykor is legfeljebb derékig ér. Minden mesterséges sziget más alakú és méretű és mindegyiket másra használták. Nan Madolról nemcsak azt nem tudni, hogy kik és hogyan építették, de azt sem, hogy miért néptelenedett el teljesen az 1700-as évek környékén, nagyjából száz évvel az első európai felfedezők érkezése előtt.