Még nem regisztráltam

Életke

A sikító alagúttól a rózsaszín tóig – a világ legkülönösebb helyei

Orosz Zoltán
Orosz Zoltán

Természeti csodák, kísértetjárta vidékek, helyek, melyekben egyetlen közös pont, hogy lenyűgözőek.

Te melyikhez utaznál el legszívesebben?

A lista elemeit (bejelentkezés után) a mellettük található nyilakkal vagy drag&drop módszerrel tudod rendezni. Ha véglegesnek érzed a rangsorod, nyomj a Mentés gombra.

7 szavazat.
AtanasBozhikovNasko / Getty Images

A csillagok tengere – Maldív-szigetek

A Maldív-szigetekhez tartozó Vaadhoo szigeten az ember nyár végén kipróbálhatja, milyen érzés lehet a csillagos égen sétálni. A víz ilyenkor tele van biolumineszcens, vagyis kéken pislákoló planktonokkal, melyek varázslatos látványt kölcsönöznek a partnak.

BODY Philippe / hemis.fr / Hemis via AFP

Csokoládé-hegyek – Fülöp-szigetek

A csokoládéhegyek süvegalakú, szimmetrikus mészkődombok a Fülöp-szigetekhez tartozó Bohol szigeten. Felületüket fűtakaró borítja, mely a száraz időszakban bebarnul, innen a név. A csokoládé-hegyeket számos, óriásokkal kapcsolatos helyi mítosz és legenda övezi.

RNMitra / Getty Images

Mágneses hegy – India

Az indiai Ladakhban létezik egy hely, ahol az ember úgy érzi, nem működnak a fizika törvényei. A hely topográfiai adottságai miatt az embert optikai illúzió veszi körül: úgy érzi, fölfelé halad egy lejtőn, miközben éppen lefelé halad rajta. Aki a lejtőn leállítja az autója motorját és üresbe teszi a váltót, azt hiszi, fölfelé gurul a hegyen, mintha egy mágnes húzná a járművet.

Juan-Carlos Muñoz / Biosphoto / Biosphoto via AFP

Nátron-tó – Tanzánia

A világ leglúgosabb tava Tanzániában, a kenyai határ közelében fekszik. Lenyűgöző vöröses-narancsos árnyalatát a száraz évszakban veszi fel, amikor a gyors párolgás miatt a vize annyira sóssá válik, hogy ideális életteret biztosít a fotoszintetizáló cianobaktériumoknak, melyek a flamingók fő táplálékai.

Philip Thurston / Getty Images

A rózsaszín tó – Ausztrália

Aki először pillantja meg az ausztráliai Hillier-tavat nehezen hiszi el, hogy valóságos, a második gondolata pedig valószínűleg az, hogy víz valamilyen szennyezés következtében változhatott élénk rózsaszínné. Pedig a tó teljesen természetes, akár fürödni is lehet benne, a víz különös színét a benne élő algák és baktériumok okozzák.

Robert Canis / Robert Harding RF / robertharding via AFP

Az északi-sarkkör őrszemei – Finnország

Mintha fura jégszobrok borítanák a tájat, ám valójában hóba és jégbe borított fák alusszák téli álmukat az északi sarkkör közelében elterülő Riisitunturi nemzeti parkban. A helyiek „tykky”-nek nevezik a fákat, melyeken rend szerint november közepén kezd el kialakulni a hó és jégréteg, mely akár 30 centi vastagságúra is hízhat.

Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A keresztek hegye – Litvánia

Senki sem tudja pontosan, mikor és miért jelentek meg az első keresztek a ma katolikus zarándokhelynek számító, a litvániai Šiauliaitól mintegy 10 kilométerre északra emelkedő dombon, de a legvalószínűbb feltételezés szerint a történet gyökerei az 1830-31-es, Orosz Birodalom elleni felkelésig nyúlnak vissza. Az elesettek családtagjai állítottak itt emléket szeretteiknek, akiket nem tudtak eltemetni. A több ezer feszületet számláló emlékhelyet a szovjet időkben többször próbálták felszámolni, de hiába dózerolták le a dombot és többször is és fenyegették szigorú büntetéssel azokat, akik vallási jelképeket mernek odavinni, minden éjjel új feszületek jelentek meg a hegyen.

John Twynam / Getty Images

A sikító alagút – Kanada

A sikító alagút egy kis mészkőből épített vasúti alagút Niagara Falls városának északnyugati sarkában. Az 1800-as években épült, közel öt méter magasságú, 38 méter hosszú alagutat eredetileg vízelvezetésre tervezték, majd a környéken élő gazdák használták, hogy biztonságosan átkelhessenek a forgalmas vasútvonalon. A helyi legenda szerint, az alagútban egyszer meghalt egy fiatal nő, akinek lángra kapott a ruhája, és a sikolyai a mai napig hallatszanak a falak között.

Sushil Bisht / Getty Images

A Csontváz-tó – India

Roopkund egy magashegyi tavacska a Himalája Indiához tartozó részén. Az ötezer méteres magasságban fekvő, mintegy negyven méter átmérőjű, három méter mély tóban első ránézésre nincs semmi különös, az alján és a partján azonban több száz emberi csontváz fekszik. Semmi biztosat nem tudni a maradványokról, egy tudományos kutatás eredményei azonban arra mutatnak, hogy egy korábban csak legendának tartott, IX. századi, iszonyú jégeső áldozatairól van szó.

Eyepix / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A babák szigete – Mexikó

A Mexikóváros központjától délre, Xochimilco csatornái között található hátborzongató szigeten mindenütt játékbabák oszladoznak. A sziget gondnoka, Julian Santana Barrera az 1950-es években egy kislány holttestét találta a vízben, aki megfulladt, miközben a testvérével játszadozott. Barrera szerint a lány kísérteni kezdett a szigeten, ezért kezdett el mindenhová babákat kitenni, hogy távol tartsa a szellemet. A férfi 2001-ben szívrohamban halt meg – ott, ahol évtizedekkel korábban a kislány holttestét találta.