Robin Williams, Hugh Grant, Kate Winslet – színészek, akik kis híján szerepeltek a Harry Potter-filmekben

A Potter-filmeknél szokás megjegyezni a „csak britek”-szabályt, amelyet a legenda szerint J. K. Rowling talált ki, és egész nagy színésznagyságok estek el miatta a munkától. Ilyen volt többek közt Robin Williams is, aki rettentően szeretett volna szerephez jutni: felhívta az első két részt rendező Chris Columbust azzal, hogy mindenképp szeretne szerepelni a filmben, és bár több ötlete is volt, elsősorban Hagrid szerepét akarta. A szabály miatt azonban nemet kellett mondani az Oscar-díjas amerikai színésznek, így azt végül Robbie Coltrane kapta, aki Rowling eredeti elképzelése volt a szerepre.

Kenneth Branagh-val sosem lehet mellélőni, ám ha van valaki, aki ugyancsak tökéletes lehetett volna Gilderoy Lockhartként, az Hugh Grant. Ezzel a készítők is így lehettek, ugyanis eredetileg őt szerződtették a hazug, piperkőc varázsló szerepére. Állítólag Grant már készült is az átlényegülésre, még a haját is szőkére festette, ám végül egyeztetési problémák miatt vissza kellett adnia a szerepet. Úgy alakult ugyanis, hogy a forgatás ütközött a Két hét múlva örökké című romantikus komédiával, amelyben Sandra Bullock oldalán játszott.

A Holtodiglan sztárja azon színészek közé tartozik, aki visszautasította, majd megbánta döntését: eredetileg neki ajánlották Rita Vitrol szerepét a filmsorozat negyedik részében. Pike-nak több érve is volt amellett, hogy nemet mondjon: egyrészt úgy érezte, túl jelentéktelen a szerep, másrészt azt sem díjazta, hogy nem egy filmre kötötte volna a szerződése, hanem vissza kellett volna térnie. A szerep így Miranda Richardsonhoz vándorolt, Pike pedig később azt nyilatkozta, megbánta, amiért nemet mondott. Ez utóbbit azzal magyarázta, hogy nagyon szeretett volna a negyedik filmet jegyző Mike Newell-lal dolgozni.

Mikor Dumbledore eredeti megformálója, Richard Harris 2002-ben meghalt, ki másnak is kínálhatták volna fel a szerepet, ha nem annak, aki épp bebizonyította, tökéletesen alkalmas nagyszakállú mágusok eljátszására. Sir Ian McKellen épp akkoriban rakta le Gandalf botját A Gyűrűk Ura-trilógiát követően, és neki ajánlották Dumbledore szerepét. Hogy nemet mondott, abban egy sértés is szerepet játszott. Harris ugyanis egy korábbi nyilatkozatában több színészt is bírált – köztük Kenneth Branagh-t és McKellent is –, azt mondta róluk, hogy ugyan színészileg a technikájuk briliáns, hiányzik belőlük a szenvedély. McKellent nagyon szíven üthette a mondat, Dumbledore szerepét ugyanis ezért nem vállalta el. „Nem vehetek át egy szerepet egy olyan színésztől, akiről tudom, hogy nem lenne elégedett velem” – nyilatkozta akkoriban.

Az Oscar-díjas színésznő úgy maradt ki a Potter-világból, hogy nem is tudta, hogy bekerülhetett volna: neki ajánlották ugyanis Hollóháti Heléna apró, ám annál fontosabb szerepét a sorozat befejező részében. A dolog a színésznő ügynökeinél akadt meg, ők utasították vissza a szerepet anélkül, hogy Winsletnek szóltak volna. Az indoklás: nem akarták, hogy a színésznő ugyanazt csinálja, mint minden más brit színész. A szerepet végül Kelly Macdonald kapta.

Némiképp kakukktojás, hisz az Oscar-díjas színész nemhogy feltűnt a Potter-univerzumban, de a Legendás állatok-filmekben ő játszotta a főszerepet. Redmayne azonban már a fősodorbeli filmsorozatban is szívesen felbukkant volna, igaz, teljesen más szerepben, nem a jóságos Göthe Salmanderként, hanem a történet leggonoszabbikaként tűnt volna fel. 2016-ban egy interjúban árulta el, hogy még egyetemista évei alatt jelentkezett a 16 éves Tom Denem szerepére. A meghallgatás után azonban sosem hívták vissza, így majdnem egy évtizednyi késéssel léphetett csak be a varázsvilágba.

Bár Alan Rickman neve ma már összeforrt Perselus Pitonéval, egy ideig egészen más színésznek ajánlották a szerepet. Tim Roth azonban köszönte szépen, de nem kért belőle, sokkal jobban izgatták a varázslóknál a majmok, és inkább Tim Burton A majmok bolygója-remake-jére bólintott rá. „Nem voltam kész arra, hogy az uzsonnás dobozokra kerüljön a képem. A megfelelő emberé lett a szerep” – nyilatkozta Roth. Uzsonnás dobozokra valóban nem került a feje, cserébe Burton-féle A majmok bolygója bukás lett.

Lucius Malfoy szerepe játékidőben mérve nem túl terjedelmes, mégis az egyik kulcsfigurája a történetnek. Nem is volt egyszerű menete a megfelelő színész kiválasztásának: a rideg rosszfiúk szerepére szakosodott Jason Isaacs eredetileg Gildroy Lockhart szerepét nézte ki magának, mielőtt úgy döntöttek, Luciusként sokkal meggyőzőbb. Malfoy szerepére Bill Nighy pályázott, aki ugyancsak nem az áhított munkát kapta meg, később viszont vigasztalódhatott azzal, hogy Rufus Scrimgeour mágiaügyi minisztert eljátszhatta. Richard E. Grant viszont végül kimaradt a Potter-univerzumból, hiába akart Lucius Malfoy lenni.

Nem mindennapi indokkal akart szerepet vállalni a Potter-filmekben Naomi Watts: a színésznő egy interjúban elárulta, hogy fiát szerette volna lenyűgözni azzal, hogy bekerül a filmekbe. Nem kellett sok idő, és máris előkerültek a pletykák arról, hogy Watts Draco Malfoy anyja, Narcissa Malfoy bőrébe bújhat. A hírről hetekig cikkeztek, ahogy a cáfolata is rögtön megjelent, sosem erősítették meg hivatalosan, hogy Watts valóban versenyben volt-e, mindenesetre az biztos, hogy nem ő kapta, Helen McCrory látható Malfoy édesanyjaként.

Bár ma már nehéz Emma Thompsonnál jobb Sybil Trelawney-t elképzelni, mégis van egy színésznő, akire tökéletesen illene a kissé furcsa és különc, de  szerethető jósnő szerepe. Tilda Swintonnak fel is ajánlották a munkát, ő azonban nemcsak visszautasította, de egészen kemény kritikát fogalmazott meg az egész Potter-univerzummal szemben: azért nem szereti J. K. Rowling történetét, mert úgy véli, romanticizálta a bentlakásos iskolákat, amelyek a színésznő szerint távolról sem ilyen jó helyek, hanem olyan kegyetlen közegek, amelyek elszakítják a gyerekeket a szülőktől. Swinton saját tapasztalatból beszélt, ő maga is ilyen iskolákban nőtt fel.