Még nem regisztráltam

TechTud

Pozsonyi csata, Bécs elfoglalása, nándorfehérvári diadal – a legnagyobb magyar győzelmek

Bihari Dániel
Bihari Dániel

A magyarság történelme vérrel és háborúkkal terhes, mondhatni túlterhelt: néhány korai hódítást kivéve az ország folyamatos önvédelemre kényszerült, évszázadokig nem lehetett a maga ura. Talán ezért is élnek a köztudatban sokkal inkább vesztes csatáink, elbukott háborúink Muhitól Mohácson át Trianonig és a szovjet megszállásig, mint a nagy diadalok. Merthogy ilyenből is akad szép számmal: egyes győzelmek egyenesen a nemzet megmaradását jelentették, míg mások ugyan csak átmeneti sikert hoztak, mégis megrengették a világot.

Melyik volt a magyarok legnagyobb diadala?

A lista elemeit (bejelentkezés után) a mellettük található nyilakkal vagy drag&drop módszerrel tudod rendezni. Ha véglegesnek érzed a rangsorod, nyomj a Mentés gombra.

10 szavazat.

Nándorfehérvári diadal, 1456

Ha Nándorfehérvár elesik, az oszmánok előtt szabad út nyílik Buda és Bécs, illetve Itália felé. 1456. július 22-én az oszmánok utolsó rohamra készültek, amikor a Száván átkelve Kapisztrán János keresztesei rontottak a török táborra. Hunyadi János is kitört a várból, és megfutamította Mehmed seregét. A nándorfehérvári diadalra Európa fellélegzett, hőseink tettét a déli harangszó élteti a mai napig minden keresztény templomban.

Cserhalmi vagy kerlési ütközet, 1068

A jókora besenyő had 1068-ban tört az országra, hatalmas pusztítást végzett Erdélyben. Salamon király és unokatestvérei, Géza és László a Kerlés melletti Cserhalom-dombon mért megsemmisítő vereséget az ellenségre, „kardcsapásokkal hasogatták a frissen beretvált kun fejeket, akár az éretlen tököt”. Itt történt a híres eset, amikor a későbbi Szent László párviadalban ölt meg egy magyar lányt elrabló besenyő vitézt.

Kenyérmezei csata, 1479

Isza bég Mátyás király nyugati elfoglaltságát kihasználva 10-20 ezer fős haddal tört Erdélyre. Bátori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál, a déli végek kapitánya remek stratégiával harapófogóba fogta és megsemmisítette a jelentős túlerőben lévő ellenséget. A török-magyar háborúk már akkor is jó évszázados történetében ez volt a legnagyobb arányú összecsapás, és az is maradt Mohácsig.

Eger ostroma, 1552

Eger várában Dobó István mintegy 2000 védővel várta a 40 ezres török hadat, majd az 1552. szeptember 9-én kezdődő ostrom során egymás után verte vissza az egyre inkább szétlőtt falak ellen indított rohamokat. A védők áldozata és kitartása megtérült, a török sereg a korán érkező fagyok, fogyatkozó készleteik miatt október 17-én feladta az ostromot. Eger, az északi bányavárosok „kapuja” magyar kézen maradt.

Pákozdi csata, 1848

Josef Jellasics horvát bán 1848 szeptemberében lépte át a Drávát, hogy „rendet tegyen” Pesten. A Móga János vezette honvédsereg szeptember 29-én ütközött meg vele Pákozdnál, az összecsapás nem volt se hosszú, se véres, a bán visszavonult. A pákozdi csata sokkal inkább politikai jelentőségű: a forradalom itt vált szabadságharccá, a magyarok egyértelművé tették, hogy fegyverrel is megvédik hazájuk szuverenitását.

Bécs elfoglalása, 1485

Hunyadi Mátyás fia öröklése érdekében indított hadjáratot Habsburg Frigyes ellen. A hatalmas, kiválóan erődített Bécs ostroma két és fél évig tartott, és leginkább a kiéheztetésre játszott. Mátyás és Beatrix 1485. június 1-jén vonult be a későbbi császárvárosba hatalmas pompával, az esemény éppúgy lázba hozta az európai közvéleményt, mint Konstantinápoly 1453-as eleste vagy az itáliai Otranto török megszállása 1480-ban.

Buda visszavívása, 1849

1849. május 4-én Görgei Artúr 30 ezer honvéd élén kezdte meg az ostromot, „odabent” ötezer császári katona védekezett Heinrich Hentzi parancsnoksága alatt. Május 21-én, hajnalban A várba özönlő magyarokkal szemben az idős Hentzi maga vezette szuronyrohamra katonáit, karddal kezében érte halálos lövés a Szent György téren. Buda visszavételének hatalmas erkölcsi értéke volt, a főváros visszaszerzése megkoronázta a fegyveres harc sikerét.

Brentai csata, 899

A kalandozások egyik legnagyobb diadala. Őseink Arnulf keleti frank király szövetségeseként I. Berengár itáliai király ellen vonultak, és a Brenta folyó mellett verték meg a háromszoros túlerőben lévő ellenséget. A vasas vitézeket kelepcébe csalták, majd a folyón gyorsan átúszva meglepték ellenségeiket, a csatában majdnem Berengár is életét vesztette.

Pozsonyi csata, 907

Az európai nagyhatalom Keleti Frank Királyság 907 nyarán indított támadást, hogy leszámoljon új, veszélyes szomszédjával. A magyarok Pozsonyig engedték a Duna két partján és hajókon közeledő hadat, majd július 4-én megsemmisítették a déli hadoszlopot, felgyújtották a Dunán közeledő hajókat. Éjjel átúsztattak a folyón, és másnap szétverték az északi sereget is. A győzelemmel a magyar állam véglegesen kivívta helyét Európában.

Limanovai csata, 1914

A 9. „Nádasdy” huszárezred Muhr Ottmár vezetésével gyalog, egy szál karabéllyal indított támadást 1914. december 11-én Limanovánál, amikor már csak percek kérdése volt az osztrák-magyar jobbszárny összeomlása. Puskatussal, botokkal, ököllel vetették magukat a kétszeres túlerőre, a hihetetlen roham magával ragadta a bajtársakat, általános támadás bontakozott ki. Az oroszok megfutottak, a limanovai győzelemmel pedig elhárult a veszély, hogy a cári erők áttörik a frontot.