Google Glass, Wii U, Zune – Orbitális tech bukták, amiket sosem feledünk

A Samsung egyik legemlékezetesebb mobilja, ami nem azért vonult be a köztudtaba, mert olyan rossz volt. Sőt, akik megvásárolták és használták, kifejezetten rajongtak az amúgy jól összerakott csúcstelefonért. Csak volt egy kis gond: sok készüléknél az akkumulátor hajlamos volt az öngyulladásra, és az incidensek végül olyan (sajtó)visszhangot keltettek, hogy a gyártó kénytelen volt az összes legyártott modellt visszahívni a piacról.

A 2010-es évek elején Mark Zuckerberg annyira magabiztos volt, hogy úgy döntött, a Facebook betör az okostelefonok piacára. A hardvert a HTC szállította, a közösségi platform pedig a szoftvert biztosította egy Android alapú kezelőfelület képében. Az emberek ugyanakkor nem akartak olyan telefonokat, amin a Facebook rendszere van, megelégedtek az összes többi készülékre letölthető alkalmazással, így az ötlet igen gyorsan a süllyesztőben végezte.

Újabb szolgáltatás, amire a Google sosem lesz büszke. A cég még a 2010-es évek elején irigyelte meg a Facebook sikerét, és úgy döntöttek, hogy saját közösségi platformot indítanak. A Google+ kezdetben csak meghívóval volt elérhető, de a pusztulástól az sem mentette meg, hogy idővel minden Gmail-felhasználónak lett egy profilja. A szolgáltatás átláthatatlan volt, szinte senki nem használta és még egy nagy újradizájnolás sem mentette meg. 2019-ben vége is lett.

A Google egyik legnagyobb hardveres buktája, amiről kezdetben mindenki azt hitte, hogy ez lesz az okostelefonok utódja. Hát nem lett. Ami többek között köszönhető a rettenetes kinézetnek, a béna kezelésnek és annak, hogy maga az eszköz a hétköznapi életben a felesleges flexelésen kívül másra nem nagyon volt jó. Céges környezetben egészen sokáig húzta, de nem véletlen, hogy mind a mai napig nem terjedtek még el a hasonló eszközök.

Sokan nem is gondolnák, de a Google-nek több bukott projektje van, mint sikeres. A lista igen hosszú, és az egyik legfrissebb termék a listán a Google Stadia, ami azt ígérte, hogy forradalmasítja a videójátékozást. A játékok a felhőből streamelhetők, nincs szükség erős gépre a futtatásukhoz (csak netre), a cég még saját fejlesztőcéget is alapított. A szolgáltatás 2019-ben startolt el, és annyira nem győzte meg a felhasználókat, hogy négy évvel később be is szántották.

A mozgásérzékelős Nintendo Wii hatalmas sikere után (100+ millió eladás) mindenki kíváncsian várta, hogy mivel rukkol elő a japán gyártó, és elsőre a Wii U is remek ötletnek tűnt. Egy konzol, aminek a kontrollere saját kijelzővel rendelkező tablet is egyben – jól hangzik nem? Hát nem: a fejlesztők nem nagyon tudtak mit kezdeni ezzel a megoldással, ráadásul a hardver gyenge volt, és alig jelent meg rá rendes játék. A konzol végül a Nintendo egyik legcsúfosabb buktája lett.

Az Apple már nagyjából tíz évvel az első iPhone megjelenése előtt megpróbálkozott az érintőkijelzős hordozható gépek fejlesztésével (akkor ezt még PDA-nak hívtuk): ez volt az Apple Newton termékcsalád a 90-es években. Az ára irreális volt, nem is működött túl jól, dizájnban sem közelítette az almás cégtől megszokott színvonalat, így nem sokkal azután, hogy Steve Jobs visszatért az Apple élére, szépen el is kaszálták az egész termékvonalat.

A Microsoft válasza az Apple-féle iPod MP3-lejátszók elképesztő sikerére. Egy zenelejátszó, ami a cég minden igyekezetére ellenére senkinek nem kellett. Későn érkezett, a dizájn egyszerűen bénább volt, mint az almás riválisé, túl sok pénzt kértek érte, és a szoftveres részével is bőven akadtak gondok. A cég hat éven át próbálta sikeressé tenni ezt az eszközt, de hiába, már csak azért emlékszünk rá, mert James Gunn beletette A galaxis őrzői-filmekbe.