Forrest Gump Apple-részvényei, Django napszemüvege – kedvenc filmjeink nem túl korhű részletei

A Mel Gibsont az Oscar-díjas rendezők sorába emelő A rettenthetlenben is van egy nagyon látványos történelmi hiba. A film az angolok uralma alatt élő nép 13. századi forradalmát mutatja be, amit egy William Wallace nevű skót lovag vezetett.

A harcosok a filmben egytől egyig skótszoknyát, azaz kiltet viselnek, azonban ez a ruhadarab csak jóval később, a 18. században terjedt el a skótok körében.

A Stephen King könyvéből készített, 1999-ben bemutatott film egy kivégzés előtt álló, de egyébként csodákra is képes rab történetét mutatja be.

A Michael Clarke Duncan által alakított halálraítéltet a film végén villamosszékkel végzik ki. Azonban a film 1935-ben játszódik, míg a villamosszékeket csak 1941-ben kezdték el használni.

Robert Zemeckis Oscar-esővel jutalmazott 1994-es filmje, a Forrest Gump is azok közé a filmek közé tartozik, melyek nem teljesen hitelesek történelmileg.

Mivel egy teljesen fiktív történetről van szó, és nem egy életrajzi filmről, ezért tekintsünk el attól, hogy a Tom Hanks által megformált főhős több amerikai elnökkel is találkozott.

Attól viszont nehéz eltekinteni, hogy a Forrest számára a végső jólétet elhozó Apple-részvények nem kerülhettek volna a birtokába, hiszen a cég csak öt évvel a befektetése után jelent meg a tőzsdén.

Bár James Cameron többi között a maximalizmusáról is híres, az 1997-es Titanic megírásakor hiba csúszott a gépezetébe.

Az 1912-ben játszódó filmben Jack azt meséli Rosenak, hogy gyerekként beleesett a Wissota-tóba. Azonban ez a tó csak azután alakult ki, hogy 1917-ben megépítettek a mellette található gátat.

Sokak szerint a világ legjobb filmje az 1994-es A remény rabjai, azonban a történet egyik kulcselemével egy kicsit mellényúltak.

Andy Dufresne (Tim Robbins) legendás posztere Raquel Welch-ről ugyanis nem lehetne ott a cellája falán, ahol a filmben ábrázolják.

Andy 1966-ban nyeri el a szabadságát, míg az Egymillió évvel ezelőtt című filmet, aminek a plakátját használja, csak egy évvel később mutatták be az Egyesült Államokban.

Brian De Palma 1987-es, Al Capone kézre kerítéséről szóló krimije 1930-ban, a szesztilalom kellős közepén játszódik.

Egy raktárban mégis olyan ládákra bukkan a maffiafőnököt üldöző nyomozócsapat, amikre a Kanada 1965-ben bevezetett zászlajáról ismerős juharlevél van ráfestve.

Az azóta is extrémebbnél extrémebb kalandokat átélő kincsvadász régész, Indiana Jones a legelső szériában több alkalommal is felülkerekedik a nácikon.

Azonban a karaktert megalkotó Steven Spielberg Az elveszett frigyláda fosztogítóiban átsiklott egy fontos részlet felett.

Hiszen a szovjet rakétavetőt, amivel a Harrison Ford által életre keltett karakter leszámol a nácikkal, csak a második világháború után kezdték el használni.

Az Arábia Lawrence azt mutatja be, ahogy az arab nemzeti felkelők 1918-ban egészen Damszkuszig eljutva véget vetettek az Oszmán Birodalom uralmának a régióban.

De a több Oscar-díjjal is jutalmazott, 1962-ben bemutatott film csatajelenteiben olyan forgótáras gépfegyvereket is használnak a török szultán harcosai, amiket csak egy évvel később, 1919-ben kezdtek el gyártani.

Bár a 2023-as nyár egyik nagy durranását, Christopher Nolan Oppenheimerét egyes kritikusok a harmadik évezred eddigi legjobb filmjének tartják, mégsem sikerült teljesen hibátlanra az alkotás.

Ugyanis az atombombáról és a rettegett robbanószerkezet atyjáról szóló filmben olyan amerikai zászlók bukkannak fel a közönségnél, amiken túl sok csillag van.

A probléma: Hawaii és Alaszka 1945-ben még nem számítottak külön államnak – így külön csillagjuk sem volt a zászlón.

A Coen-testvérek sokak szerint legjobb filmje, a négy Oscart bezsebelő 2007-es Nem vénnek való vidék azon kevés westernfilmek egyike, amely megkapta ezt a rangos díjat.

Azonban ez a film sem teljesen hiteles történelmileg. Mivel a Javier Bardem által alakított bérgyilkos egy olyan sörétes puskát használ az 1980-ban játszódó történetben, ami akkor még nem létezett.

Bár A Karib-tenger kalózai egy misztikus elemekkel tarkított széria, az első filmben, A Fekete Gyöngy átkaban van egy részlet, amit nem sikerült eltalálni.

Amikor az 1700-as években játszódó történetben Hector Barbossa kapitány egy almát mutat Jack Sparrownak, akkor egy olyan Granny Smith típusú almát fog a kezében, amit csak az 1860-as években kereszteztek ki.

Ridley Scott ezredforduló idején bemutatott történelmi filmje, a Russell Crowe-t sztárstátuszba emelő Gladiátor hiába nyert sok Oscart, hemzseg a történelmi hibáktól.

Például a főhős, Maximus neve is hibás olyan szempontból, hogy a római polgárok neve egyáltalán nem olyan formátumú volt, mint ahogy a filmben használják.

Illetve a különböző törzsek harci énekeiben járatos vájtfülű nézők azt is felfedezhetik, hogy a filmet elindító csatában a barbárok zulu harci éneket kántálnak.

Míg a rabszolgasorból kiszabaduló, majd bosszút álló, és szerelmét is kiszabadító Django elszabadul karakterei azon vannak megrökönyödve, hogy egy lovagló fekete férfit látnak, a modern kor embere azon lehet megrökönyödve, hogy a Jamie Foxx által megformált karakter egy menő napszemüveget visel.

Mármint azok, akik tudják, hogy a napszemüvegeket csak 1929-ben kezdték el értékesíteni az Egyesült Államokban.

A Robin Hood, a tolvajok fejedelme egy olyan film, amiben a címszereplő (Kevin Costner) nem csak a védjegyévé vált íjjal, és a hozzá tartozó nyílvesszőkkel bánik mesterien.

Hanem távcsövet is használ, amit a Szent Földön társává váló Azeem (Morgan Freeman) közvetítésével ismer meg.

Bár sok dolog volt, ami az araboktól jutott el Európába, azonban a távcső biztos nem ilyen találmány, hiszen csak 1608-ban találták fel.