Hortobágy, Hollókő, Budapest – Magyarország világörökségi helyszínei

A magyar főváros a világ egyik legszebb panorámájú városának számít. A világörökségi helyszínhez a budai Várnegyed, a Duna két partja és az Andrássy út tartozik.

A budai vár, a Mátyás-templom, a Lánchíd, a Magyar Tudományos Akadémia, és az Országház épülete, illetve az Andrássy út alatt futó metróvonal, a kontinentális Európa első elektromos földalatti vasútja mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy Budapest felkerült a listára.

A Budapesttől 97 kilométerre, a Cserhát hegységben fekvő Hollókő máig megőrizte középkori jellegét. Az egyutcás falu 126 házát és mezőgazdasági épületét megcsodálva láthatjuk, milyenek voltak Közép-Európa hagyományos falvai a 20. századi agrárforradalom előtt. Valamint a palóc stílusú építészetet is megismerhetjük.

A falu fazsindellyel fedett katolikus temploma a település közepén található. A falu határában pedig egy pár éve felújított, 13. századi várban is gyönyörködhetünk.

A Zempléni-hegység lábánál fekvő Tokaj-hegyaljai borvidék a kisvárosok, a gazdaságok, a borospincék és a szőlők hálózatával jól illusztrálja a híres bor elkészítési folyamatát.

A települést a 11. században alapították, török eredetű neve pedig szőlőt jelent. A világhírűnek számító tokaji aszút a török hódoltság idején kezdték előállítani.

A térség legjellegzetesebb építménye a borospincék, melyekből két fajta van: az ásott és a boltíves. Némelyik pince többszintes és labirintusszerű. A sátoraljaújhelyi Ungvári pince például összesen 27 egymáshoz kapcsolódó, darab, több szinten kialakított pincéből áll.

A tokaji bort jellemzően furmintszőlőből készítik, minőségi jellemzőit szigorú szabályok írják elő.

Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai Magyarország és Szlovákia közös világörökségi helyszíne. A két ország határvidékén található, 1995 óta világörökségi helyszínnek számító területen eddig 712 barlangot tártak fel.

A mérsékelt övi karsztrendszerben egy jéggel teli szakadék is található, ami a tengerszint feletti magasságát tekintve egyedülállónak számít Európában.

A bencések által épített egykori Szent Márton-monostor volt az államalapítás környéken az egyik legjelentősebb központ, ahonnan a kereszténység elterjedt hazánkban. Az első szerzetesek 996-ban jelentek meg a dombvidéken, így a monostor alapítása még Szent István király apjához, Géza fejedelemhez köthető. Első királyunk pedig főapátsági rangot adott a szerzetesek otthonának.

A ma is látható, 1996 óta világörökségi helyszínnek számító épületegyüttes a harmadik templom ezen a helyen, melynek legrégebbi eleme a két korábbi épület romjaira emelt, 1255-ben felszentelt társkáptalani templom.

De feltételezhető, hogy a kórus alatti kripta is a korábbi templom alapjaira épült.

A hortobágyi puszta Európa legnagyobb egybefüggő természetes füves térsége. Az 1973-ban létrehozott Hortobágy Nemzeti Parkhoz a pusztán kívül hozzátartozik a Nagykunság egy jelentős része is.

Az 1999 óta világörökségnek számító pusztán hagyományos állattartást és legeltetést folytatnak, és többi között szürke marhákat nevelnek.

A területen már a 13. században kőhidakat építettek a vízfolyások miatt. Ezek közül leghíresebb a kilenclyukú híd. A puszták másik jellegzetes épülettípusának a 18. és 19. században épített csárdákat tartják.

Pécs helyén már az ókorban is létezett egy város, a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozó Sopianae.

A negyedik században itt élő ókeresztény közösség temetkezési helye pedig a csodával határos módon fennmaradt.

A 18. század óta ismert sírkamrák azonban csak a millennium évében, azaz 2000-ben kerültek fel a világörökségi listára.

A Fertő-táj Ausztria és Magyarország közös világörökségi helyszínének számít. A tó nyugati partján álló dombok a Soproni-hegység nyúlványai, ám földtanilag a Kisalföldhöz tartoznak.

A listára 2001-ben felkerülő terület kétharmada Ausztriához, egyharmada pedig Magyarországhoz tartozik. A tó az Adriát és a Baltikumot összekötő kereskedelmi útvonal mentén fekszik, ezért már az időszámításunk előtti 6. évezredben is a különböző kultúrák találkozási helye volt.

Magyarországon a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a fertődi Esterházy-kastély, míg osztrák oldalon a községek mellett a Neusiedler és Seewinkel park áll védelem alatt.