Terminátor, A smaragd románca, Dűne – filmek, amiket 40 évvel ezelőtt mutattak be

Az azóta Pandora felé kacsintgató James Cameron első (Arnold Schwarzeneggerrel közös) nagy dobása, akit a na’vik helyett ekkor még az emberiség és az őket leigázó gépek jövője foglalkozatott.

Steven Spielberg és Harrison Ford második közös kalandja, melyben mindenki kedvenc régészprofesszora a frigyláda felkutatása helyett a helyiek szent Sankara kövét szerzi vissza.

A rendőrviccek műfaját egész estés film hosszúságúra nyújtó, 6 folytatást megélt film, Hugh Wilson – a nézőknek a kék egyenruhások oktatásába és a Kék osztriga bárba is bepillantást engedő – Rendőrakadémiája is olyan alkotás, ami immáron 40 éve nevetteti meg a B-filmek szerelmeseit.

Robert Zemeckis akcióvígjátéka egy nővére megmentéséért Kolumbiába utazó írónő, Joanna Wilder (Kathleen Turner) és egy őserdőben megismert kalandor, Jack Colton (Michael Douglas) kincsekkel és romantikával teli történetéről.

Ivan Reitman klasszikus filmje a New York városára szelleminváziót szabadító, majd azt meg is fékező három overált viselő parapszcihológusról.

40 évvel ezelőtt mutatkozott be Martin Brest filmjében Detroit egyk legismertebb rendőre, Axel Foley. Az Eddie Murphy által megszemélyesített nyomozó azóta többször is Kaliforniába utazott Michiganből, némi önkéntes munka reményében.

Wes Kraven klasszikus slasher filmje, melynek nemcsak az álmunkban támadó, őrjítően hátborzongató Freddie Krueger (Robert Englund) karakterét köszönhetjük, hanem Johnny Deppet is, akinek ez a film volt a belépője Hollywoodba.

Jim Abrahams és a Zucker-fivérek hidegháborús humorbombája egy igazi klasszikus, ami nemcsak az Elvis Presley filmjeiből és a kémfilmekből csinált viccet egyszerre, hanem Val Kilmer karrierjét is elindította.

A spagettiwestern úttörőjeként legendás rendezővé váló Sergio Leone Amerika-trilógiájának záródarabjában a gazdasági világválságtól sújtott 1930-as évek Manhattanjében utcagyerekből gengszterré avanzsáló Nudli (Robert De Niro) és barátai történetét ismerhetjük meg.

Wolfgang Petersen filmje Michael Ende azonos című regénye alapján. A történet főszereplője Bastien (Barret Oliver), egy 10 éves kisfiú, aki a suhancok elől menekülve betér egy könyvesboltba, és egy könyv miatt örökre megváltozik az élete.

Denis Villeneuve második Dűnéjének árnyékában most az egész világ ismét Dűne-lázban ég. Azonban nem a kanadai filmes az első, aki adaptálta Frank Herbert sci-fi klasszikusát, hanem David Lynch – aki valószínűleg inkább el is felejtené az idén épp 40 éves filmjét.

A Khannal (Ricardo Montalbán) való összecsapás után a USS Enterprise legénysége elvesztette egyik legfontosabb tagját, Spockot (Leonard Nemoy). Így James T. Kirk admirálisnak (William Shatner) nincs más választása, minthogy Spock szülőbolygójára utazzon, ahol aztán a a hegyes füleiről és különös viselkedéséről ismert vulkáni elsőtiszt is feltámad. Gene Roddenberry univerzumának ezt a darabját ráadásul személyesen a Spockot játszó színész, Leonard Nemoy rendezte.

John G. Avildsen filmje, ami bemutatása óta több generációt is elindított a harcművészetek útján, az édesanyjával New Jersey-ből Los Angelesbe költöző, és ott Nariyoshi Miyagi mester (Pat Morita) szárnyai alatt kocsit polírozó, majd karatemesterré váló Daniel Larussóról (Ralph Macchio).

Ron Howard modern korba ültetett A kis hableánya Daryl Hannah-val és Tom Hanksszel a főszerepben.

Joe Dante horrorvígjátéka Chris Colombus forgatókönyvéből egy karácsonyi ajándékba megvásárolt, régiség boltból szerzett cuki szörnyecskéről. Akinek nem szabad ételt adni éjfél után, és fürdenie sem lehet – különben nagy baj lesz.

A vadonban, majmok által felnevelt Tarzan történetének egyik legismertebb feldolgozása, Hugh Hudson rendezésében. Főszerepben a Jane-t alakító Andie MacDowell-lel, és a nemzetközi karrierjét ezzel a filmmel beindító Christopher Lamberttel.

Milos Forman filmje a 18. század egyik komoly zenei beefjének, a Wolfgang Amadeus Mozart (Tom Hulce) és Antonio Salieri (F. Murray Abraham) közötti rivalizálás történetét mutatja be.